Sanathana Sarathi - Az Örök Kocsihajtó

 – A JÓ TANÁROK ÁLTAL LESZNEK A DIÁKOK JÓK

 – Bhagavan Sri Sathya Sai Baba
Sri Kakulami tanári konferencián tartott beszéde
Prashanti Nilayam, Sai Kulwant Csarnok 2006. december 5. –

A modern oktatás csak arra készíti fel az embert, hogy a gyomrát megtöltse; de nem segít abban, hogy erkölcsösségre tegyen szert. Mi értelme van az ilyenfajta oktatás elsajátításának? Legyetek éberek, ó India (Barath) bátor fiai!
(Telugu vers)

Kedves tanárok!

Messziről, egészen Srikakulamból jöttetek ide. A név, amely Sri-vel kezdődik ragyogást és fennköltséget jelöl. A Sri nem hétköznapi szó, magát a méltóságot is jelzi; olyan nemes lelkek neve előtt szerepel, mint Sri Ramakrishna Paramahamsa.

Spirituális Gondolkodásmódra neveljétek a gyerekeket!

Mindenki, aki Srikakulamból érkezett, nagyszerű hívő. Nem csak most váltak hívekké; hanem kezdettől fogva lelkes hívek voltak. Mindannyian – férfiak, nők, gyermekek és idősek – gondolatban, szóban és tettben is az isteni alapelv szerint élnek és élvezik a belőle fakadó mennyei boldogságot. Nagyon szerencsések azok a tanárok, akik Srikakulamból erre a szent helyre érkeztek. Az ország csak ilyen tanárok által fejlődhet. Mindazonáltal, sok múlik az ország diákjainak viselkedésén. Azok a diákok segíthetik elő a jólétet és a fejlődést, akik tapasztalattal és tudással rendelkeznek. Tiszta gondolatokat és gyengéd szívet kell kifejleszteniük. A hozzátok hasonló tanárok tudnak ilyen diákokat nevelni. Ha a tanár jó, akkor a diákok is jók lesznek. Ha a tanárok gondolatai és szavai tiszták, akkor a diákok is a tiszta, gyengéd és magasztos érzéseket szívják magukba.

Szeretet megtestesülései!

A gyerekeket nem szabad csupán a fizikai és világi oktatásban részesítenetek. Felszínre kell hoznotok a morális, erkölcsi és spirituális tudást is. Töltsétek el a diákokat önbizalommal. Bármivel rendelkezhet az ember, de önbizalom nélkül nem sokra megy. Elsősorban a spirituális tudást kell beletáplálnotok a diákokba. A spirituális gondolkodás az Istenen való elmélkedést jelenti, ezért az Istenen való elmélkedésre ösztönözzétek a diákokat. Így az érzéseik tisztává, szilárddá és önzetlenné válnak. Manapság, bármerre tekintünk a világban, az emberek megőrülnek a pénzért. Mit adhat számunkra a pénz? Le tudja-e törölni a bánat könnyeit? Nem, egyáltalán nem. A pénz csak névleges. Nem hozhat számunkra igazi boldogságot. Csak a helyes viselkedés, az áldozathozatal és a szeretet által érhetjük el a boldogságot.

Honnan ered az Erkölcs (Dharma)? Az igazsághoz való ragaszkodásnál, nincs magasztosabb Dharma (Sathyannasti Paro Dharma). Igazság (Sathya) nélkül nem létezhet Erkölcs (Dharma). Ezért az Igazságra (Sathya) és Erkölcsre (Dharma) alapozva éljétek életeteket. Miért születünk erre a világra? Nem csupán azért, hogy együnk, igyunk és aludjunk. Az Úr Krishna kinyilatkoztatta: A mindenkiben jelenlévő örökérvényű Atma az én Lényem egy része (Mamaivamsho Jivaloke Jivabhuta Sanathana). Minden lény az Istenség egy megnyilvánulása. Ennélfogva, mindannyian az Istenség megtestesülései vagytok. A szeretet az igaz természetetek. Mivel emberi születéssel áldattatok meg, tiszta gondolatokkal és tettekkel éljétek életetek! Az ország csak így fejlődhet. Máskülönben, minden spirituális gyakorlat, mint a Yajna Yaga (áldozati szertartások) és a Tapa (bűnbánat) olyan haszontalanná válik, mintha rózsavizet öntenénk egy halom hamu tetejére. A diákok szíve tiszta és szent. Vessétek el bennük a szeretet magvait. Hatalmas fákká fognak növekedni, s a béke és erkölcs terméseit hozzák majd.

Alakítsátok a diákokat a Jóság fénylő képmásává!

Az embereket manapság annyi aggodalom gyötri.
Nem tudjátok az életeteket tovább folytatni, ha elmerültök az aggodalmakba.
A születés aggodalom, a földi lét gyötrelem;
a világ a gondok és a halál okozója is;
a gyermekkor az öregkorhoz hasonlóan aggódásból áll;
az élet aggodalom, és a hibák is nyugtalansághoz vezetnek;
minden cselekedet és nehézség aggodalmat eredményez;
még a boldogság is egy rejtélyes aggodalom.
Egyedül a Swamihoz való kötődés fog véget vetni minden aggodalomnak.
Ó emberek! Fejlesszetek ki ilyen odaadást és szeretetet!
(Telugu vers)

Soha ne engedjetek szabad utat az aggodalomnak; éljétek életeteket teljes boldogságban. Minden aggodalmatokra a Swami iránt érzett szeretetetek a gyógyír. Neveljétek jó tulajdonságokra a gyerekeket, hogy fejlődni tudjanak az életben, és fényes jövőjük legyen. Ha elvetitek a Sathya (igazság), Dharma (erkölcs), Santhi (béke), Prema (szeretet) és Ahimsa (erőszak-nélküliség) magvait a gyermekekben, akkor nemcsak ezt az országot, de az egész világot helyes útra terelik. Ha a főkapcsoló fel van kapcsolva, akkor minden lámpa világítani fog. Hasonlóképpen, ha az odaadás (Bhakti) főkapcsolója fel van kapcsolva, akkor szentséges fényét minden országra kiárasztja. Az odaadás (Bhakti) nem csak azt jelenti, hogy bhajanokat énekelünk cintányérok kíséretében. Az odaadás (Bhakti) az Isten iránti szeretetet jelenti. Amikor kifejlesztitek ezt a szeretetet, minden erőfeszítésetek megszentelődik. Sőt, egész életetek és az emberi születésetek is megszentelődik. Szeretetből születtek, a szeretet tart fenn benneteket, és végül a szeretettel váltok eggyé. Tanítsátok meg a gyerekeknek a gyengéd érzések és a kedves beszéd ápolását. Soha ne tanítsatok nekik durva szóhasználatot. Árasszátok el az életüket szeretettel és erkölcsösséggel. Így az egész világ tündöklően fog ragyogni. Csakúgy mint egy lámpa, mely fényét árasztja mindenfelé, jó viselkedésük fénye is beragyogja a földet.

Kedves Tanárok!
Minden nehézség és a probléma ellenére tegyetek meg mindent azért, hogy jóságra neveljétek a gyerekeket. Ez az elsődleges kötelességetek. A tanárok az ország igazi vezetői, nem a politikai vezetők. Csak a tanárok formálhatják jóvá a gyerekeket. Mindenhol káosz alakulna ki jó tanárok nélkül. A tanároknak lelkes érdeklődéssel kell gondoskodniuk a diákok jólétéről. Alakítsátok őket fénylő példaképpé, hogy a jóságuk fénye eljusson minden utcába és faluba, egytől-egyig örömöt szerezve mindenki számára. Az emberek manapság sokféle problémától szenvednek. Szenvedésüket enyhítitek, ha az isteni néven való elmélkedésre ösztönzitek őket. Talán sok gond miatt aggodalmaskodnak, de szívük felvidul az isteni név hallatán.

A tanároknak jó példával kell szolgálniuk, hogy a diákok kövessék őket

Kedves tanárok!
Ti mindannyian nagyon szerencsések vagytok. Használjátok ki jól szerencséteket, mellyel megáldottatok. Aknázzátok ki ezt a szerencsét és osszátok meg mindenkivel. Ha mindenkivel megosztjátok, élvezhetitek a boldogság gyümölcsét. A tanítás nemes foglalkozás. A tanárok a világ vezetői. A világ nem létezhet nélkülük. Sok olyan kiváló Maharishi (bölcs) élt a világban, mint Vasishtha, Viswamitra, Jamadagni és a nagyszerű nevelő, mint Dronacharya, Kripacharya és Bhishmacharya, akik saját példájukkal mutattak utat az egész világ számára. Ők valóban igaz tanítók (Achary) voltak. Ha hozzájuk hasonló módon átalakítjátok magatokat, akkor minden rosszat eltávolíthattok a föld színéről.

Dronacharya a Kauravák és a Pándavák nevelője volt. Egyszer, amikor gyermekkorukban a Pándavák és a Kauravák egy labdával játszottak, a labda beleesett a közeli kútba. A gyerekek mindenféle módszert kipróbáltak, hogy kivegyék a labdát. Dronacharya épp arra járt a feleségével és fiával. Ahogy a kutat körbeálló gyerekek közelébe ért, megkérdezte őket: „Kedves gyermekeim, mi történt? Miért álljátok körbe a kutat?” A gyerekek azt válaszolták: „Swami, a labdánk beleesett a kútba. – Ne is törődjetek vele, majd én kiveszem a labdátokat.”– mondta, és közben Dronacharya elővett egy nyílvesszőt, és a labdára lőtt. A nyíl átfúrta a labdát. Ezután, még egy nyilat lőtt ki, ami belefúródott az előzőbe. Ezzel a módszerrel, egyik nyilat lőve ki a másik után, egy hosszú vesszőt készített, és kivette a labdát a kútból. A tanároknak hasonlóképpen kell a gyerekek képességeit és erőit kifejleszteniük, s nemes eszméket kell tanítaniuk nekik. A gyerekek csak így érhetik el és tapasztalhatják meg az életben a boldogságot.

A gyermekek boldogsága a világ fennmaradásának forrása. Az ő boldogságuk (Ananda) a valódi táplálék (Ahara). A boldogság tápláléka nélkül, mi haszna lenne más táplálék fogyasztásának? Az evés, ivás, séta, alvás és végül a halál lenne minden létezés és emberi élet célja? Az emberi lét nagyon magasztos és emelkedett. Meg kell töltenünk szívünket az emberi születésünkhöz méltó szent érzésekkel. Tanárként, magatoknak is jó szokásokat kell ápolnotok, és mintaértékű életet kell élnetek. Ezután tanítsátok meg a gyerekeket a jó szokások ápolására. Ha egy tanár dohányzik, hogy is mondhatná a diákoknak, hogy ne dohányozzanak? Csak a jó szokásokat ápoló, és helyesen viselkedő tanárok példáján keresztül fognak a diákok az ország jólétére és fejlődésére törekedni. Lehet, hogy sok nehézséggel néztek majd szembe, de soha ne hagyjátok cserben azt az elhatározásotokat, hogy a diákokat példás személyekké formáljátok. Ezek az igazi tanár tulajdonságai.

Nagyon boldog vagyok, hogy ilyen sok tanár jött el Srikakulamból. Ha bármilyen helyes ismeretre tesztek szert, először is magatoknak kell azt a gyakorlatban alkalmazni, és utána taníthatjátok a gyerekeknek. Mindannyiótokat megáldva, befejezem beszédemet.

---

| Dasara 2006 | A jó Tanárok által... |
| Lap tetejére | Ugrás a Sanathana Sarathi Menübe |