Sanathana Sarathi - Az Örök Kocsihajtó

– CHINNA KATHA –

ÉBREDÉS

Darapur király halála után fiát koronázták királlyá. A birodalom átvétele után a fiatal király aggódni kezdett, mert nem tudta, vajon kiben bízhat, kinek a tanácsát kövesse, és hogyan kormányozza az országot. “Nem tudom, ki jó, és ki rossz. A dédnagyapám, a nagyapám és az atyám is kiérdemelték az emberek megbecsülését. Nagy tisztelet övezte őket. Mit tehetnék, hogy én is kivívjam az emberek tiszteletét?” Folyton ezen gondolkodott. Egyszer a király palotája emeleti erkélyén álldogált, amikor tekintete az országútra tévedt, ahol egy asszonyokból, férfiakból és gyermekből álló csoportot pillantott meg, akik mind egy bizonyos irányba tartottak. Magához hívatta egyik katonáját, s kérte, tudakolja meg, hová mennek az emberek. Visszatérve, a katona erről tájékoztatta a királyt:
„A város szélén egy nagy bölcs fog szent beszédet tartani. Azt mondják, tanácsaival képes eloszlatni az emberek kétségeit, ezért mindenki hozzá igyekszik.” „Nagyszerű! Akkor én is meglátogatom, hogy kétségeimet eloszlassa.” – gondolta király, és álruhába öltözve, ő is csatlakozott a menethez.
Figyelmesen hallgatva a bölcs szavait, mérhetetlen öröm fogta el. A beszéd végeztével mindenki távozott, csupán az álruhás király maradt ott. A bölcs felkelt, hogy visszatérjen az Ashramba, ám eközben sálja beleakadt a székől kiálló szögbe, s elszakadt. A szentember tűért és cérnáért azonnal a házba sietett, hogy megvarrja a sálat. Amikor a cérnát megpróbálta a tűbe fűzni, a király nagy alázattal így szólt hozzá: „A sál azért szakadt el, mert az anyaga nagyon elöregedett. Kérlek, hagyd azt a sálat, és fogadd el cserébe ezt az újat.” Ekkor a bölcs így felelt: “Uram, nincs szükségem az új sálra. Ha segíteni szeretne, fűzze be a tűbe ezt a cérnát.” A király szó nélkül engedelmeskedett. A szentember a sál megvarrása után e bölcs szavakat intézte a királyhoz: “Az embernek nem szabad senkitől sem függenie; csakis Istenre kell hagyatkoznia. Semmilyen munkában nem szeretek másokra támaszkodni.”
E bölcs szavak hallatán a király minden kétsége elszállt. Rájött, hogy önbizalommal bármilyen nagyszabású feladat elvégezhető. A bölcs még hozzátette: „Az ember nagy műveltségre tehet szert, de tudása gyakorlati alkalmazása nélkül nem lesz különb a szennyes ruhát cipelő szamárnál.” A bölcs szavait meghallgatva, a király elégedetten tért vissza palotájába. Attól fogva senki tanácsára nem támaszkodott. Feladatait lelkiismeretére hallgatva végezte.

| Chinna Katha tanmese | Athi Rudra ünnepség | Ráma Nevének Dicsősége | Tamil új év |
| Lap tetejére | Ugrás a Sanathana Sarathi Menübe |