Sanathana Sarathi - Az Örök Kocsihajtó
– CHINNA KATHA –

A TERMÉSZET
Egyszer néhány szannyasin (világtól visszavonult, lemondott ember) a Gangesz partján sétált. Nagy boldogsággal töltötte el őket a fenségesen hömpölygő folyó látványa. Egy helyen, a magasból hatalmas mennyiségű víz zúdult le, és tajtékzó hullámokat vert a folyóban. Egyszer csak valahonnan egy skorpió esett a habok közé. Az egyik szannyasin észrevette, és így szólt: „Ó! Ez a skorpió beleesett a vízbe és nem tud kimászni belőle.” Az állat megmentésére azonnal a folyóba gázolt, és utána nyúlt. A skorpió rögtön megcsípte. Azonban ő ismét benyúlt a habzó vízbe, mire a skorpió újból megcsípte. Ám még ekkor sem adta fel szándékát. Nem törődve a csípésekkel, végül sikerült az állatot a partra menekítenie.
Ezt látva a többi szannyasin így szólt: „A skorpió egyre-másra megcsípett, holott te meg akartad menteni. Ilyen a skorpió természete. Te azonban nagy fájdalmat éltél át, csak azért, hogy megmentsd!” Így felelt erre a szannyasin: „Igen ez a skorpió megtanította nekem azt, hogy milyen is az ember valódi természete. A skorpió még akkor sem felejtette el természetét, amikor élet és halál között vergődött. Én viszont emberi lény vagyok. A minden lény iránt megnyilvánuló jóindulat az ember igaz természete. Ha egy skorpió nem felejti el igaz valóját, hogy felejthetném én el ember létemre? Azzal, hogy megmentettem ezt a skorpiót, pusztán igaz természetem nyilvánult meg. Nincs ebben semmi különös.”
Az ember csak akkor élheti meg igaz valóságát, amikor felismeri kötelességét (Dharma) vagy igaz természetét.
Forrás: Radio Sai Global Harmony
| Chinna Katha tanmese |
Shiva Rathri ünnepség |
Ugadi |
Eswaramma |
Interjú |
| Lap tetejére |
Ugrás a Sanathana Sarathi Menübe |
|