Sanathana Sarathi - Az Örök Kocsihajtó

 – CHINNA KATHA –




A TERMÉSZET

Egyszer néhány szannyasin (világtól visszavonult, lemondott ember) a Gangesz partján sétált. Nagy boldogsággal töltötte el őket a fenségesen hömpölygő folyó látványa. Egy helyen, a magasból hatalmas mennyiségű víz zúdult le, és tajtékzó hullámokat vert a folyóban. Egyszer csak valahonnan egy skorpió esett a habok közé. Az egyik szannyasin észrevette, és így szólt: „Ó! Ez a skorpió beleesett a vízbe és nem tud kimászni belőle.” Az állat megmentésére azonnal a folyóba gázolt, és utána nyúlt. A skorpió rögtön megcsípte. Azonban ő ismét benyúlt a habzó vízbe, mire a skorpió újból megcsípte. Ám még ekkor sem adta fel szándékát. Nem törődve a csípésekkel, végül sikerült az állatot a partra menekítenie. Ezt látva a többi szannyasin így szólt: „A skorpió egyre-másra megcsípett, holott te meg akartad menteni. Ilyen a skorpió természete. Te azonban nagy fájdalmat éltél át, csak azért, hogy megmentsd!” Így felelt erre a szannyasin: „Igen ez a skorpió megtanította nekem azt, hogy milyen is az ember valódi természete. A skorpió még akkor sem felejtette el természetét, amikor élet és halál között vergődött. Én viszont emberi lény vagyok. A minden lény iránt megnyilvánuló jóindulat az ember igaz természete. Ha egy skorpió nem felejti el igaz valóját, hogy felejthetném én el ember létemre? Azzal, hogy megmentettem ezt a skorpiót, pusztán igaz természetem nyilvánult meg. Nincs ebben semmi különös.” Az ember csak akkor élheti meg igaz valóságát, amikor felismeri kötelességét (Dharma) vagy igaz természetét.

Forrás: Radio Sai Global Harmony


| Chinna Katha tanmese | Shiva Rathri ünnepség | Ugadi | Eswaramma | Interjú |
| Lap tetejére | Ugrás a Sanathana Sarathi Menübe |