Sanathana Sarathi - Az Örök Kocsihajtó

– ÉRTSÉTEK MEG AZ AKHANDA BHAJAN JELENTÉSÉT –

– Bhagavan Sri Sathya Sai Baba beszéde
Részletek az Akhand Bhajan jelentőségéről,
Prashanti Nilayam, Sai Kulwant Csarnok 2007. november 13. –

Meg kell értenünk, mit jelent az Akhanda Bhajan. Kétféle Bhajan létezik: Khanda és Akhanda bhajan. Reggel, amikor ébredés után Istenen elmélkedünk és a nap folyamán, rövid ideig bhajanokat éneklünk, az csupán Khanda Bhajan. Ám az Akhanda Bhajan nem ilyen. „Sarvada Sarva Kaleshu Sarvatra Hari Chintanam – Mindenhol, minden időben és minden körülmények között elmélkedjetek Istenen.” Ez az Akhanda Bhajan, mely folyamatosan, mindenkor – reggel, délben, este – és mindhárom állapotban – ébrenléti, álom és mélyalvási szinten – Istenen való elmélkedést jelent.

Az Akhanda bhajan felbecsülhetetlen spirituális életerővel bír!

Vegyük példának az órát. Három mutatója van, melyek a másodpercet, percet és az órát mutatják. A másodpercmutató a leghosszabb, a percmutató ennél kurtább, míg az órát mutató a legrövidebb. Amikor a másodpercmutató körbejár, a percmutató egy egységet mozdul előre. Hasonlóképpen, amikor a percmutató körbeér, az óramutató egyet mozdul előre. A három közül vajon melyik a legfontosabb? Az órát mutató a lényeges, mert az órának sokkal nagyobb jelentősége van, mint a percnek vagy másodpercnek. Hasonlóan, ha csak reggel és este szánunk időt bhajan éneklésre, a nap többi részében pedig eszünk és alszunk, az olyan, mint a másodpercmutató, melynek csekély a fontossága. Azonban, ha folyamatosan az igaz valón meditálunk, olyanok leszünk, mint az óramutató, mely óriási jelentőséggel bír. Isten bármely neve hatalmas erővel felruházott. Hogy ezt az energiát örökké a magunkénak tudhassuk, és a javunkra fordítsuk, az Akhanda Bhajan-ra van szükségünk.

Egyszer a bölcs Narada meglátogatta Narayanát és könyörgött neki, magyarázza el neki a Ráma Nama (Ráma nevének ismétlése) erejét és hatását.
- Narada, nézd azt a papagájt a fán! Menj és kérd meg, énekelje el egyszer a Ráma nevét! – mondta Narayana.
Narada követve a bölcs szavait, odament a papagájhoz és megkérte, énekelje Ráma nevét. Abban a pillanatban, amikor a madár meghallotta Ráma isteni nevét, holtan esett le a fáról. Naranda visszament Narayanához és így szólt:
- Utasításod szerint megkértem a papagájt, hogy énekelje el Ráma nevét, és az kilehelte a lelkét. Narayana így válaszolt:
- Ó, Narada! Sose aggódj a papagáj halála miatt. Egy tehén épp most ellett egy borjút, menj oda, kérd a borjút, hogy énekelje ugyanezt!
Narada megijedt, hogy a borjú is a papagáj sorsára jut, mégis odament hozzá, és megkérte Ráma nevének eléneklésére. Amint az újszülött borjú meghallotta Ráma nevét, holtan esett össze.

Amikor Narada hírt adott Narayanának az újabb esetről, Ő megint arra buzdította, látogasson meg ezúttal egy királyi palotát, ahol épp fiú örökös született és kérje a herceget, énekelje el Ráma isteni nevét. Narada megrémült, de Narayana ragaszkodott a hercegi énekhez. Így elment a palotába, megkérte az újszülöttet, énekelje el egyszer Ráma nevét. A kisherceg üdvözölte a bölcs Naradát és elmondta neki, hogy Ráma nevének csupán egyszeri hallása egy papagájból borjúvá, a borjúból emberi lénnyé, mi több herceggé változtatta. Kifejezte háláját Naradának, amiért beavatta őt a Ráma Nama mantrába. Eszerint maga az Isteni Név jelenléte, emberi leszületést is lehetővé tehet, amely rendkívül ritka ajándéknak számít.

Énekeljétek az Isteni Nevet hittel és szeretettel

Az ember az Istenség megtestesülése. Amikor képeket néztek Istenről, mindenhol emberi formában látjátok. „Daivam Manusha Rupena – Isten emberi formát ölt.” Az isteni név az emberi születés alapja. Még a madarak, állatok is emberként születhetnek meg pusztán azáltal, hogy akár csak egyszer meghallják az Isteni Nevet. De hogy lehet az, hogy az ember nem fejlődik tovább, még akkor sem, ha többször ismétli az Isteni Nevet? Ennek oka, hogy a ma embere Isten Nevét szívében szeretet nélkül, megszokásból kántálja. Vannak, akik a bhajanokat elkalandozó figyelemmel éneklik, miközben erre-arra nézelődnek. Elméjük azzal foglalkozik, hogy az énekes hangmagassága és hangneme helyes-e. Ezek az emberek nem képesek átalakulni, még akkor sem, ha többször éneklik Isten nevét. „Satatam Yoginah – Érjétek el az állandó jóga állapotot.” Ha akár egyszer is teljes odaadással elmélkedünk Istenen, ez hatalmas változást hozhat az életünkben.

Amikor az énekes a bhajant zengi, a többi azon gondolkodik, melyik dal következzen. Ha az isteni név éneklése közben elménkkel nem Istenre koncentrálunk, képtelenek vagyunk bármilyen átalakulásra. De akárhogyan is daloljuk e nevet, némi változást, előrelépést elérhetünk. Ez láthatatlan a külvilág számára. Ezt a fejlődést csak az érezheti, akivel megtörténik. Ezért folyamatosan Isten nevét kell énekelni, hogy a szívbe vésődjön. Az ember bármiféle feladatot végezhet, ám minden tettét, mondatát ajánlja Istennek. Akkor élete szentségessé válik. Otthon a nők ételeket készítenek; sót, zöldséget, fűszereket kevernek össze megfelelő arányban, hogy különböző ennivalók készüljenek. Amikor ezt Istennek való felajánlásként teszik, az étel szent lesz. Viszont, ha csupán családtagjaik kedvére kívánnak tenni, az étel nem válik isteni eledellé. Ezért bármilyen munkát végeztek, tekintsétek úgy, mintha Isten tenné.

Isten minden atomban, minden sejtben, finom formában jelen van. Minden lépéseteket igazítsátok a „Ram Ram Ram” mantrához. Így minden lépés közelebb visz benneteket a teremtőhöz. Ha nem értitek meg ezt az igazságot, és azt mondjátok: „Gyalog jöttem és már mennyi mérföldet megtettem”, az egész csak fizikai cselekvés marad; nem spirituális. Minden kimondott szónak és minden véghezvitt tettnek isteni érzésekkel kell telítődnie. Ha ezzel a szent érzéssel éneklitek Isten nevét reggel és este, annyi elég. Isten bármely nevét választhatjátok. Ha csak egyszer is, de szívvel-lélekkel zengitek, mindenképpen hasznotokra válik. Olyan jelentőségteljes lesz, mint az óramutató az órán. Ha viszont kalandozó elmével dalolásztok, jelentéktelen marad hatása, akár a másodpercmutatóé.Tovább »»»

Lap tetejére Ugrás a Sanathana Sarathi Menübe

Chinna Katha tanmese Zarándokút a trónhoz Ati Rudra Akhand Bhajan