Sanathana Sarathi - Az Örök Kocsihajtó

 – A BHAJANOK BÉKÉT ÉS BOLDOGSÁGOT ADNAK –

  – Bhagavan Sri Sathya Sai Baba beszéde
a Sankranti ünnepségen hangzott el
Prashanti Nilayam, Sai Kulwant Csarnok 2008. január 15. –

Harischandra királynak, aki szigorúan követte az Igazság ösvényét, hátrahagyva mérhetetlen királyságát és vagyonát, végül itt kellett hagynia ezt a világot. Nala császár, aki hatalmas birodalom felett uralkodott, halálakor semmit nem vihetett magával. Vajon Mandhata király, akiért a Krita korban oly sokan rajongtak, magával vitte-e kincseit, amikor elhagyta a földet? Még az Úr Rama, aki hidat épített az óceán felett, sem él ma már e földön. Sokan uralkodtak e világon, de egyikük sem vihetett magával>még egy maréknyi port sem. Ó, nemes ember, szerinted te magaddal viheted hatalmad és vagyonod, mikor innen eltávozol?

(Telugu vers)

Az EMBER születésekor semmit sem hoz magával. Földi élete során mindent itt gyűjt össze. Minden pénzeteket, vagyontárgyatokat, vagy bankbetéteteket, melyek születésetekkor sem voltak veletek, halálotok pillanatában sem vihetitek magatokkal. Akkor mi az oka annak, hogy sírtok és jajveszékeltek, amikor mindezeket elveszítitek?

Emlékezzetek Istenre életetek minden percében!

Az ember nem azért született, hogy sírjon és jajveszékeljen. Boldogan kellene élnie és boldogan kellene elhagynia e világot. Miért aggódnak az emberek az evilági javak miatt, holott azok csak átmenetiek és múlandóak? Ez nem emberi lényhez méltó. Tekintsetek mindent Isten ajándékának! Értsétek meg az egyén, a társadalom, a teremtés és az Isten (vyashti, samashti, srishti és parameshti) közötti kapcsolatot! A teremtés Istenből emelkedik ki, és a társadalom a teremtés egy része. Egyén nélkül nincs társadalom. Ezért az egyén nagyon fontos. Ebben a teremtésben minden Isten ajándéka. Ám vágyakozunk-e valaha Isten után és hullajtunk-e könnyeket érte? Nem emberhez méltó vislekedés olyan földi dolgok miatt sírni, melyek ideiglenesek, múlandóak. Olyanok ezek a dolgok, mint a tovatűnő felhők, jönnek és mennek. Néha sűrű felhő takarja el a Napot vagy a Holdat, ezért nem láthatóak. Aggódásra viszont semmi ok. Ha várunk egy kicsit, a felhők elvonulnak, és a Nap vagy a Hold újra láthatóvá válik. Csak egy kis türelemre és önmegtartóztatásra van szükség.

Bharat (India) szent földjének igazi szépsége a béketűrés. Minden szertartás közül az Igazsághoz való ragaszkodás a legkiemelkedőbb lelkigyakorlat. Ebben az országban az anya iránti Szeretet mézédes érzés. A jellemet sokkal nagyobbra értékelik, mint magát az életet. Az emberek elfelejtik e remek kultúra alapvető elveit és a nyugati kultúrát utánozzák. Ó, mily sajnálatos! Az indiai emberek (bharatiya) nincsenek tisztában hatalmas kulturális örökségükkel, mint ahogyan egy hatalmas elefánt sincs tudatában saját erejének.

(Telugu vers)

Az ember hatalmas erővel áldatott meg, és az egész teremtésben nincs még egy olyan lény, aki nála nagyobb erővel bírna. Ezért van az, hogy Isten emberi formában ölt testet. „Daivam Manusha Rupena – Isten emberi formában van jelen.” Istennél nincs hatalmasabb. Ezért megfeledkezni Istenről nem más, mint szentségtörés. Valójában életünk minden pillanatában emlékeznünk kellene rá! Az ember különféle dolgokat végez ezen a földön. Bármilyen tevékenységet végezzen, soha nem szabadna megfeledkeznie Istenről! Ilyen a valódi emberi természet. A világban eluralkodó összes baj oka, hogy az ember, téveszméinek köszönhetően megfeledkezett Istenről. E téveszméi miatt számos szenvedésen megy keresztül. Isten nem ad nehézséget és bánatot az embernek. Mindig áldást és Boldogságot ajándékoz. Ám tévhitünk következtében még a Boldogságra is bánatként tekintünk és számos nehézségen megyünk keresztül. Szenvedéseteket saját érzéseitek okozzák. Amikor megváltoztatjátok gondolkodásmódotokat és Isteni érzésekkel töltitek meg szíveteket, egyáltalán nem fogtok szenvedni. Az ember valójában tévhitben él. Manapság a sportban a csapatkapitányok fekete öltönyt és fehér inget viselnek. Amikor Anil Kumar meglátta, hogy mindannyian fekete öltönyben jöttök, ő is felvett egyet. Ez a fajta utánzás gyakorivá vált a világban, ami nem jó. Ez csak átmeneti boldogságot nyújt, ami jön és megy. Az utánzás sosem nyújthat tartós Boldogságot az embernek.

Az összes király és császár, akik e földön uralkodott, üres kézzel hagyta el a világot. Még egy fűszálat sem vihettek magukkal. Amíg élünk, világi dolgokkal és emberekkel vagyunk kapcsolatban. Ám minden ilyen kapcsolatnak vége szakad, amikor elhagyjuk ezt a világot. Valójában minden ilyen kapcsolatot mi teremtünk meg. Nem szabadna hogy ezek a kapcsolatok eltérítsenek minket. Boldog és áldott életet kellene élnünk. Az emberi élet egy örömünnep. Ez az öröm nem a „Öröm” nevű fagylaltra utal, hanem arra az örömérzésre, ami az emberi szívben rejlik. Úgy kellene élnünk, hogy egyfolytában ilyen örömet érezzünk.

Mondjatok le cselekedeteitek gyümölcséről!

Az emberi test öt elemből áll és egy nap el kell pusztulnia. Az emberek örülnek, mikor egy gyerek születik, és szomorúak, amikor valaki meghal. Soha nem szabadna szomorúságra okot adni! Bátran viseljetek minden nehézséget! Határozott meggyőződéssel higgyetek abban, hogy ti Isten egy-egy apektusa vagytok és ne hullajtsatok könnyeket!

„Sreyohi Jnanamabhyasath,
Jnanaddhyanam Visishyathe,
Dhyanath Karmaphala Thyagah,
Thyagath Santhiranantharam.”
(Szanszkrit vers)

„A tudás jobb, mint a gyakorlás. Az Istenen való elmélkedés többet ér a tudásnál. És ami a meditációnál is jobb, az a cselekedetek gyümölcse iránti vágyról való lemondás. Mivel ezt azonnal Béke követi.”

Az igazi emberi természet a cselekedeteink gyümölcséről való lemondásban rejlik. Az elvárás szenvedést hoz az embernek. Házasság előtt az ember egyedül van és két lábon, egyenesen jár. Házasság után még két lábat kap. Az első gyerek születése után tulajdonképpen hatlábú teremtmény lesz belőle. Minél több lába lesz, úgy nő szomorúsága is. E szenvedéseket nem Isten adja neki, hanem saját ostobasága következményeképpen szerzi. Ismerjétek fel, hogy minden saját érdeketekben történik! Ha valaki ilyen pozitív érzésekkel éli az életét, ott nincs helye szomorúságnak.

Az ezévi Sport és Kultúrális találkozó éppen most fejeződött be. Minden sportág, melyet bemutattatok, belőletek származik és nem külső erőforrásból. Boldogságotok és bánatotok attól függ, hogy mi van bennetek. E világban minden saját érzéseitek teremtménye. Meddig maradhattok itt? Addig, míg a számotokra kijelölt feladatot elvégzitek. Ezután mindent hátrahagyva el kell mennetek. Ezért szükségszerű, hogy felismerjétek ezt az Igazságot és ennek megfelelően viselkedjetek!

E világon semmi sem állandó. Ezért nincs értelme olyan múlandó dolgokért aggódni, melyek jönnek és mennek. Nem szabadna szomorkodnunk valaki halálán és örvendenünk, ha egy ember megszületik. Valaki ma megszületik, de nem tudhatjuk, hogy holnap mi történik vele. Valójában a tegnap, a ma és a holnap mind egyforma. Nincs köztük különbség. Hasonlóképpen a múlt, jelen és jövő ugyanaz, csak az idő e három periódusában szerzett tapasztalataink változnak. Nem szabadna a múlt miatt aggódnunk. A múlt elmúlt, soha nem tér vissza. A jövő sem biztos még. A jelen viszont nem csupán jelen, hanem mindenütt jelenlévő. Ez a jelenvalóságban benne foglaltatik a múlt és a jövő is. Ezért a múltat, a jelent és a jövőt tekintsük egynek és tapasztaljuk meg a Boldogságot!

Szabaduljatok meg a bajoktól!

Kedves Diákok!
Minden, amit a földi életben átéltek, átmeneti és valótlan, akár a tovatűnő felhők. Ezek miatt nem szabadna aggódnotok. Életutatokon haladjatok előre! Ha egyszer előre haladunk, mi szükség van hátra nézni? Amit eddig láttatok, az már mind a múltté. A múlt, jelen és jövő ilyen módon jön és megy. Ezért e világon semmi miatt ne aggódjatok! Vannak páran, akik sokat aggódnak. Sokan a tanulmányaik miatt aggódnak, míg mások a családjukért. Például sok nő szomorkodik férje halála miatt, és azon gondolkoznak, hogy ezelőtt együtt voltak, most pedig egyedül hagyták őket. Aki megszületik, egyszer meg is hal. Csak Isten az, aki örökkévaló: múltban, jelenben és jövőben egyaránt. Képzeletüknek köszönhetően, az embereket becsapja a formák és nevek sokszínűsége. Hagyjatok fel ezzel a látásmóddal és értsétek meg az Egység elvét! Úgy gondoljátok, hogy elkezdődött az újév. De honnan jön az újév? A régi nélkül, hogy lehetne új? Az idő múlásával a régiből új lesz és az újból pedig régi. A régi és az új olyanok, mint a tárgy és annak képmása. Az embernek ezért nem kellene ilyen dolgok miatt aggódnia. Űzzetek el minden aggodalmat, bánatot és nehézséget!

Vannak diákok, akik vizsgáik közeledtével aggódni kezdenek, és azt gondolják: „Ó, mi lesz velem, ha jönnek a vizsgák?” Emiatt nem szabadna aggódni! A vizsgán bármit képesek vagytok leírni, amit megtanultatok. Bátorsággal menjetek a vizsgák elébe! Sose azon aggódjatok, a jövőben mi fog történni! Bátorsággal bármi elérhető. Ha valaki híján van a bátorságnak, mindent elveszít. Ezért sosem szabad elveszteni a bátorságot. Ez a bátorság energia. Ez az energia alkotja az öt elemet, mely az egész teremtés alapja. Ugyanez az öt elem van jelen bennetek. Valójában minden bennetek van; semmi sem a külvilágból jön. Akkor mi szükség van arra, hogy a külvilágban keresgéljetek? Az ember hat rossz tulajdonságtól szenved: vágy (kama), harag (krodha), kapzsiság (lobha), tévhit (moha), büszkeség (mada) és féltékenység (matsarya), melyek a hatalmukban tartják. Sok vágyatok van. Miért vágyakoztok akármire is, mikor minden bennetek van? Meg kellene értenetek ezt az Igazságot! Sose gondoljátok, hogy bármitek is hiányzik. Minden jelen van bennetek. Ami jelen van bennetek, az kivetül a külvilágra. Amit kívül láttok megnyilvánulni, az valójában belső világotok. Ezért tegyetek szert belső tisztaságra! Törekvéseitek csak akkor járnak sikerrel. Nagy hiba világi dolgok után vágyakozni és elfelejteni a belső valóságot. Tovább »»»

Lap tetejére   Ugrás a Sanathana Sarathi Menübe  

---

Chinna Katha tanmese   A szeretet a legnagyobb érték   Bhajanok békét...