Sanathana Sarathi - Az Örök Kocsihajtó
– AZ EMBER ERKÖLCS NÉLKÜL VALÓJÁBAN DÉMON –
– Bhagavan Sri Sathya Sai Baba beszéde
Whitefiled (Bangalore), Sai Ramesh Krishan Csarnok 2008. május 1. –

India (Bharat) sok nemes lélek szülőföldje, akik nagy hírnévre tettek szert a világ összes kontinensén. Ez azon bátor emberek földje, akik győzedelmeskedtek ellenségeik felett a harcmezőn. Sok tanult ember földje ez, akik tanulmányozták a Védákat és más országok szentiratait. Ám mára az indiai emberek (bharatiyas) megfeledkeztek a spiritualitás szellemiségéről és a rossz utat választják.
(Telugu vers)
„Matru devo Bhava, Pitru Devo Bhava, Acharya Devo Bhava, Atithi Devo Bhava – Tiszteld anyádat, apádat, tanítóidat és vendégeidet Istenként”, ez a Védák főbb tanításainak egyike. „Sathyam Vada, Dharmam Chara – Mondjatok igazat és cselekedjetek helyesen” – szintén a Védák egyik alaptanítása. Ám a Védák ezen tanításait manapság sehol sem tapasztalhatjuk, nem hallhatjuk róluk.
Életeteket az Igazság és Szeretet alapozza meg
Akárhova nézünk manapság a világban, azt látjuk, a kapzsiság és a vágyak növekvő félben vannak. Még a más országokban élő emberek is érzik, hogy szabályozniuk kellene érzékeiket. Manapság az ember hibákat halmoz fel, mert rosszul haználja érzékeit. Nem maga a vágy a proléma, hanem az, ha nem tudjuk azokat kordában tartani. Manapság az emberek vágyai nem ismernek korlátokat. Ezenkívül, napjainkban minden beszennyeződött. A víz, amelyet megiszunk, az étel, amelyet elfogyasztunk és a levegő, amit belélegzünk, mind szennyezett.
Valójában, mind az öt elem beszennyeződött. Maga az ember élete az öt elemtől függ. Hogyan tudna az ember élete zavartalan maradni, amikor az öt elem beszennyeződött? Még ha az ember látszólag kedvesen beszél is, az elméje tele van keserűséggel. Ez nagyon rossz. Mi az emberi születés célja? Ki az emberi lény? Az emberi lény az Istenség megtestesülése. Ám ha a rossz utat választja, hogyan nevezhetnénk emberi lénynek? Manapság ezért oly nehéz igaz embereket találni. Még azokat sem tekinthetjük igaznak, akik magasan iskolázottak, elismert diplomájuk van és magas hivatali pozíciókat töltenek be, ha hiányzik belőlük az Igazság és a Szeretet. Ők valójában csak elpazarolják pénzüket és idejüket az úgynevezett magas képesítés megszerzésére.
A magas képesítés valójában a szent könyvek olvasása, és az olyan lelkigyakorlatok végezése révén megszerezhető, mint például Isten neveinek ismétlése, meditáció, jóga és szertartások (japa, dhyana, yoga, yajna) bemutatása, merő pocsékolás az Igazság és Szeretet fejlesztése nélkül, melyet az ember mára teljesen elfelejtett. Bárki bármit is mond, rejlik benne némi igazságtalanság is. Ami a szeretetet illeti: az emberek látszólag mosolyognak, de belül csak méreg van bennük. Hogy tudna az ember Békére lelni Igazság és Szeretet nélkül?
Az Erkölcs (Dharma) az igazságból (Sathya) fakad. „Sathyannasti Paro Dharma – Nincs nagyszerűbb Dharma, az Igazsághoz való ragaszkodásnál”.
Ahol Igazság és Erkölcsösség honol, ott a Béke bizonyosan megjelenik. A Szeretet csak Békében fejlődhet ki. Ahol Szeretet van, ott az erőszaknak nincs helye. Csakis az ember képes cselekedeteit a fizikai, mentális és spirituális szinteken békésen elvégezni.
Tehát, ha Békét szeretnétek, akkor elsődlegesen a Szeretetet kell kifejlesztenetek. Ha Szeretetre áhítoztok, ragaszkodjatok az Igazsághoz. Ám manapság az ember igazságtalansághoz folyamodik még a kis dolgokban is. Ráadásul tele van haraggal. A düh teljesen elhomályosítja az emberben az Igazságot. Az ember nem azért született, hogy felneveljen egy családot vagy megtömje a gyomrát, hanem, hogy megváltsa életét. Ha ezzel ellentétesen cselekszik, elveszti emberi mivoltát. Az ember istenivé válik, ha feladja vágyait. Az anya szeretné látni az általa felnevelt gyermekek boldogságát, minden nehézség és bonyodalom ellenére. Azonban, sajnálatos módon az emberekmanapság nem szeretik a szüleiket. Valójában, senkit nem szeretnek.
Szeretet megtestesülései!
Ha körülnézünk a világban, sehol sem lelünk a Béke nyomára. Nem látjuk a Békét még a virágárusnál, a zöldségesnél és a tűzifa árusnál sem. Hol van a Béke? A Béke kizárólag bennünk van. Benne rejlik a beszédünkben és a szívünkben. Kívülről nem lehet szert tenni rá. Bármilyen lelkigyakorlatot végezhetünk (japa, yoga és yajna) az nem adhat Békét számunkra. Mindenekelőtt, a szívünket tegyük kiegyensúlyozottá és nyugodttá.
Csak konfliktust találunk, bárhová nézünk a világban. Még a közeli barátok is, akik szeretik egymást, jelentéktelen dolgokon civakodnak. Valójában, az ember nem lel igaz barátra a világban. A szívünkben rejlő gonosz tulajdonságok felelősek ezekért a konfliktusokért. Ezért tisztítsátok meg szíveteket, de ne a fizikai szervet, hanem a spirituális szívet. Az erkölcstelenség nyomát se lehessen fellelni benne.
Csak Isten adhat igazi Boldogságot számotokra
Az emberek manapság sok pénzt halmoznak fel. Mi értelme van mindennek? Mit vihetnek magukkal, ha meghalnak? Üres kézzel kell távozniuk. Még a testüket is itt kell hagyniuk, amikor elmennek. Az öt elem egyesül az öt elemmel. Aztán az üres testet elhamvasztják. Ezért, az embernek szabadna testével vagy a gazdagságával büszkélkednie. A pénz jön és megy, az erkölcs jön és növekszik. Fejlesszétek az Erkölcsösséget. Magas iskolázottsága ellenére az ember elvesztette Erkölcsösségét. Az ember moralitás híjján egyáltalán nem is emberi lény. Valójában, egy emberi testet öltött démon. Ahol nincs Erkölcs, nincs emberiség sem.
Tiszteljétek az időseket, legyetek hálásak szüleiteknek. Azonban az emberekből hiányoznak az olyan érzések, mint például a hála és tisztelet, ezért így gondolkodnak, „Miért kellene tisztelnünk az időseket? Miért kellene szeretnünk őket?” Bárhova mennek, pénzért és még több pénzért könyörögnek! Mi igazi gazdagság? A Szeretet a valódi gazdagság. Amikor szert teszünk a Szeretet vagyonára, bármit megkaphatunk. Még a felhőket is megérinthejük a kezünkkel.
Minden az ember kezében van és minden Isteni jelen van benne. Valójában tetőtől talpig Isteni. A világi dolgok olyanok akár az átvonuló felhők, amelyek jönnek és mennek. Büszkeséget érezni ezen elúszó felhők miatt, óriási hiba. Amikor beszélnünk kell, mindenről megnyilatkozunk. Ám amikor gyakorlatba kell átültetni mindazt, a tetteink nem egyeznek meg szavainkkal. Ez óriási vétek.
Ó emberek! Senki sincs ezen a világon, aki Boldogságot adhatna számotokra, kivéve Istent. Isten az egyetlen, aki bármi áron megvéd benneteket. Mindig róla elmélkedjetek. Ha folyamatosan Istenen elmélkedtek, minden fájdalomtól megszabadultok. Néhány ember kinevethet és megkérdezheti, „Mindig azt ismétlitek, Isten, Isten, Isten… de, mit adott ő nektek?” Isten biztosít mindent. Csak Isten az, aki megjutalmaz, megbüntet és megvéd benneteket.
Minden Isten. „Ekam Sath Viprah Bahudha Vadanti – Egy Igazság van, de a bölcsek különböző neveken utalnak rá”. Kedvünk szerint bármilyen névvel illethetjük Istent. Valójában az összes név az övé. Mindig helyezzük őt a szívünkbe. Bármilyen nehézséggel állunk szemben, fogadjuk azt Isten akarataként. Senki nem tudja, miért mér ránk Isten nehézségeket. Gondoljatok arra, hogy a nehézségeket saját boldogságotokért kell megélnetek. „Na Sukhat Labhate Sukham – Az ember nem tehet szert Boldogságra Boldogság által”. Az öröm két fájdalom közti szünet. Az ember elméje felelős az összes nehézségéért. Amikor az ember elméje zaklatott, mindenhol nyugtalanságot lát. Még az életétől is megundorodhat. Úgy érezheti, hogy az élete merő értéktelenség. Mindezért az ember elméje és vágyai felelősek.
Soha ne bántsatok senkit, ne okozzatok kárt senkinek. Szeressetek mindenkit. Szolgáljatok mindenkit. Mérhetetlen előnyre tehettek szert ezáltal. Bárkinek is nyújtotok segítséget, a segítségnyújtás maga fog megsegíteni benneteket. Az ilyen segítségnyújtás manapság sehol sem látható a világban. Bárhova mentek, mindenhol az én, én, én és enyém, enyém, enyém hozzáállással találkoztok! Az ember annyira énközpontúvá vált, hogy önmagán és közeli hozzátartozóin kívül senkivel sem törődik.
„Viswam Vishnu Swarupam –Az egész Világegyetem az Úr megtestesülése”. Az ember nem egyszerű halandó, hanem Isteni lény. Tekintsetek mindenkire Istenként. Soha ne ártsatok senkinek, ne bántsatok meg senkit sem gondolatban, sem fizikailag. Néhány ember elégedettséget érez ha másokat bántalmazhat. Azonban a jövőben viselniük kell tetteik következményét. Fel sem fogják, milyen nehézségekkel kell majd szembenéziük. Csak azt tudjuk felböfögni, amit eszünk. Ha uborkát esztek, nem böföghettek fel mangót. Tehát, bármit tesztek, viselnetek kell annak következményeit. Ezért lássátok meg a jót, tegyetek jót, mondjatok jót és tapasztaljátok meg a jó eredményeket. Bármit mond Isten, csak a saját érdeketekben teszi. Krishna azt mondta, „Arjuna! A saját téveszméd miatt aggódsz. Ez a háború csak a te győzelmed miatt tört ki. Milyen győzelméért? Az ember Isteni természetének kinyilvánításáért.”
Szeressetek mindenkit és részesüljetek Isten Szeretetében
Szeretet Megtestesülései!
Minden nehézségetek olyan, mint egy tükör. Felfedik igazi formátokat. Különféle vágyakat rejtegettek és ennek következményeként számos szenvedésen mentek keresztül. Ne adjatok teret a vágyaknak! Végtelen vágyaitok okozzák minden nehézségeteket.
Ok nélkül nem létezik okozat. A facsemete sem nőhet mag nélkül. Így a magnak ott kell lennie ahhoz, hogy hatalmas fa nőhessen belőle. Utatok során bárkivel találkoztok tekintsetek rá úgy, mint önmagatokra. Azonosuljatok vele. Egyre jobban fejlesszétek ki magatokban ezt az érzést. Kik vagytok ti? Azt mondjátok: „Ez és ez vagyok? Hogy hívnak? Azt felelitek, „Nagappa vagyok.” Ily módon mindenkinek különböző neve van. Mégha az egész világ is kérdezné Istentől „Ki vagy te?” azt válaszolná: „Én, én vagyok”, „Aham Brahmasmi – Brahman (Isten) vagyok”.
Valójában, Brahman az egész világot áthatja. Nem találtok senkit ezen a világon, akiben Brahman ne lenne jelen. Tehát bárkit kritizáltok, vagy dícsértek, az eljut Istenhez. Amikor Istent kritizáljátok, nem menekülhettek el annak következményei elől. Ennél fogva soha ne kritizáljátok Istent. Bárki bármit mond rólatok, hagyjátok, hadd mondja. Gondoljatok arra, hogy nem titeket kritizál, hanem saját magát. Bármit mondhat, az elszáll a levegőben. Mi értelme lenne olyan beszédre reagálni, ami köddé válik? Csak a Szeretet jut el a szívig. Milyen gondolatokra van szükség? Melyek igazsággal átitatottak. Csak akkor tapasztalhatjátok meg a Szeretetet, ha gondolataitokat az Igazság hatja át. Ezért éljetek Szeretetben és fejezzétek be életeteket Szeretettel.
Bármit tesztek másokért, valójában magatokért teszitek. Legyen jó vagy rossz, segítő vagy ártó szándékú, minden a saját gondolataitok (sankalpas) eredménye. Ezért Szeressetek mindenkit. Ha nem tudtok másokat szeretni, csak maradjatok csendben. Ne bánjatok velük durván. Valójában senkinek nincs joga, hogy másokat kritizáljon. Ugyanaz a Szeretet, van jelen mindenkiben. A szeretet kritizálja-e a Szeretetet? Nem, nem. A Szeretet soha nem kritizál. Mindekit a Szeretet megtapsztalásában részesít.
Még a madarak és az állatok képesek szeretni. Nem kellene-e az embernek is szeretnie embertársait? Amikor az ember oly sok jó tulajdonsággal áldatott meg, szeretnie kellene embertársait. Csak ekkor lesz képes befogadni Isten Szeretetét. Ezért, Szeressetek mindenkit, és nyerjétek el Isten Szeretetét. Egyesítsétek a Szeretetet az Igazsággal. Soha ne vetemedjetek igazságtalanságra. Csak az Igazságon keresztül kaphattok Szeretetet. Ahol Igazság és Szeretet van, ott Béke honol. Ahol Béke van, ott megnyilvánul az Erőszaknélküliség. Ezért az embernek elsősorban az Igazságot és a Szeretetet kell kifejlesztenie önmagában. Ezt követően soha nem fog erőszakhoz folyamodni. Bármilyen lelkigyakorlatot végztek – mint például a lemondás, a különféle szertartások, a jóga –, hassa azt át a Szeretet.
Isten a ti igaz rokonotok. Eljön hozzátok fiatok, lányotok, barátotok és az összes rokonotok képében. Isten a ti igaz barátotok minden nehézségben. Ezért nevezik Apadbandhava-nak (hozzátartozó a nehézségek idején). Ám hogyan viszonyuljunk e kapcsolathoz? Nem fizikai szinten kell ezt kezelnünk.
Hadd mutassak erre egy kis példát. Közvetlenül a házasságkötés után a férj és a feleség intim kapcsolatot alakít ki egymással. Azt mondják egymásnak, „Te az enyém és én a tied vagyok.” Ám egy hét múlva megváltozik a kapcsolatuk, a feleség csak feleség, a férj csak férj lesz. A házasságkötés után, amikor a férj és a feleség együtt elmennek valahova, a férj meglát az úton egy tüskés bokrot, és ügyel rá, nehogy az kárt tegyen a feleségében. Így kiált, „Vigyázz, tüske!” és félrerántja a feleségét, hogy megmentse. Szeretetet és törődést éreznek egymsá iránt! Egy hét múlva elmennek a piacra. A férj lát egy másik tüskés bokrot és azt mondja a feleségének, „Ott van egy tüskés bokor, nem látod?” Néhány nap múlva, amikor újabb tüskés bokrot lát, dühösen így kiált, „Vak vagy?”. Mennyi változás állt be ebben a szeretetben mindössze néhány nap alatt!
Ha a hitünket ilyen szeretetbe helyezzük és ilyen szeretettel éljük életünket, milyen sokáig élhetünk? Ez a fajta szeretet csupán néhány nap leforgása alatt megváltozik. A fizikai szeretetet egyáltalán nem nevezhető szeretetnek. A két test olyan, mint két vízbuborék. Mindkettő levegővel van tele, és előbb utóbb kidurrannak. Amikor a buborékok szétpukkannak, a levegő egyesül a levegővel. Ezért ne efféle szeretet után vágyakozzatok. A szívtől szívig szóló Szeretet a fontos. Ez a szívtől szívig tartó Szeretet az, mely eléri Istent.
A közösség által énekelt bhajanok minden résztvevő számára jótékonyak hatásúak
Nagyon sok ember jött el ide, hogy részt vegyen a bhajan énekléseken. Vajon mindegyik jelenlévő rendelkezik-e a rendíthetetlen hittel és odaadással (sraddha és bhakti)? Mindegyikük elnyerheti-e a megszabadulást (mukti)? Nem, egyáltalán nem. A megjelent összes ember közül, csupán tízük imája jut el Istenhez. A csoportos bhajan éneklést annak reményében tartják, hogy abból a rengeteg emberből, akik részt vesznek rajta, néhányuk Szeretete eléri Istent.
A bhajanok azt a célt is szolgálják, hogy egy ilyen nagy közösségben fejlesszék az ember Isten iránti Szeretetét. Guru Nanak vezette be a csoportos éneklés gyakorlatát. Mikor valaki megkérdezte tőle, „Olyan sok ember énekel együtt. Isten mindenkit meg fog hallgatni?”, azt válaszolta, „Lehetséges, hogy legalább egy vagy két ember Szeretete eljut Istenhez. Az is elég, hogy megvédje mindannyiukat.” Ezért, veszünk részt a közösségi bhajan éneklésen (samashti bhajan).
A közösség (samashti) egyénekből (vyashti) áll. Amikor sok egyén összegyűlik és közösséget alkot, ezáltal erejük (pushti) megsokszorozódik. Isten (parameshti) nem tréfából alkotta meg e teremtett világot (srishti). Azért hozta létre e kinyilatkoztatást, hogy végül egyesítsen minden teremtményt. Az egység a teremtés alapelvén nyugszik. Azt célt szolgálja, hogy mindenkiben felébressze Szeretet alapelvét. Ám sajnos, a politikai érdekek pártokra szakítják az embereket. Négy, ugyanabba a családba tartozó ember négy különbözó utat választ, és a házukat is négyfelé osztják. Ez nagyon rossz. Még ha négyszáz emberből állna egy család, akkor is egységet kellene alkotniuk. Mindenki nyújtson segítséget szomszédjának. Mindenkinek segítse egymást. Csak akkor lehet harmónia a teremtésben. Máskülönben a a teremtés értelmét veszti.
Teljes szívvel vegyetek részt a bhajanokon és énekeljétek Isten dicsőségét. Még ha nem is vagytok képesek más lelkigyakorlatot végezni, ismétejétek Isten nevét. Ennyi elég. (Itt Swami elénekelte a, „Hari Bhajan Bina Sukha Santhi Nahin …” kezdetű bhajant és folytatta beszédét.)
Bhajan nélkül nem tehettek szert Békére és Boldogságra. A Béke csak bhajanokon keresztül érhető el és semmilyen más módon. „Hari Nam Bina Ananda Nahin” (Nem tehettek szert Boldogságra Hari (Isten) nevének ismételése nélkül. „Japa Dhyana Bina Samyoga Nahin” (Nem válhattok eggyé Istennel nevének ismétlése és meditáció gyakorlása nélkül).
Mit jelent a yoga? Nem egyszerűen azt, hogy csukott szemmel egyhelyben ültök. Mit jelent a meditáció? Nem azt, hogy csukott szemmel Istenre emlékeztek. Helyezzétek Istent a szívetekbe. Ne gondoljátok azt, hogy különböztök Istentől. Váljatok eggyé Istennel. Isten nemtelen (Ardhanareeswara) formája szimbolizálja ezt az Igazságot. Ez a forma fejezi ki a férfit és a nőt egyaránt. Az egyik az egyéni lélek (jiva) és a másik Brahman (daiva). Az igazi szabadság jiva és daiva egységét jelenti. Ahol van egyéni lélek (jiva), ott jelen van Isten (Brahman vagy daiva) is. Ezért nincs szükség arra, hogy Isten után loholjatok. Isten minden egyénben (jiva) jelen van. Ne tekintsétek magatokat egyszerűen csak egyéni léleknek (jiva), gondoljatok arra, hogy Isten (daiva) vagytok. Csak azért gondoljátok azt, hogy egyéni lélek (jiva) vagytok, mert a testetekkel azonosítjátok magatokat. Ne tegyétek ezt!
Ugyanaz az Atma van jelen mindenben. Az Atmikus alapelvek figyelembe vételével, minden egy. Oly sok ember van jelen ebben a Csarnokban. A mindenkiben jelenlévő Atma egy és ugyanaz. Egyetlen nap van az égen. Fényt ad az egész világnak. Hasonlóképpen, Isten olyan, akár a nap, mely világossággal tölti el mindenki életét. Amikor másokat kritizálunk, magunk is sötétségbe borulunk. Szeressetek mindenkit és szolgáljatok mindenkit! Ha valaki durván bánik veletek, hagyjátok rá. A durva bánásmód köddé válik. Mindig gondoljatok arra, hogy senki sem kritizálhat benneteket. Higgyetek abban, hogy Isten mindig megvédelmez benneteket. Fejlesszetek ki magatokban megingathatatlan Istenhitet. Sok olyan ember van, aki tagadja Isten létezését. Ha nincs Isten, akkor honnan jöttetek? Honnan származtok? Ha nem hisztek Istenben, egész életeteket elpazaroljátok.
Mindig emlékezzetek Istenre
Ezért, Szeretet megtestesülései! Fejlesszétek magatokban az Igazságot és a Szeretetet. E két érték birtokában ráleltek a Békére. Ha Békések vagytok, egész életetek során boldogan élhettek. Nem fogtok senkit sem gyűlölni. Csak akkor éreztek gyűlöletet, ha hiányzik belőletek a Szeretet és az Igazság. Egyesítsétek életetekben a Szeretetet és az Igazságot.
Amikor Szeretet van bennetek, mindenkit iránt Szeretetet fogtok érezni; mindenkit boldoggá tesztek. Ezért kincsként őrizzétek szívetekben a Szeretetet és az Igazságot, és soha ne feledkezzetek meg róluk; még álmotokban sem. Az álmok csupán az ébrenléti állapot visszahatásai, visszatükröződései és visszhangjai. Bármit tesztek nappal, éjjel álmaitokban megjelenik az. Az álmok olyanok, mint az elhaladó felhők. Ne fussatok utánuk. Ragaszkodjatok Istenhez, aki igaz, örök és változatlan.
Ha Istenhez ragaszkodtok, bármit megvalósíthattok. Nem fogtok többé félni és aggódni. Hadd mondjanak az emberek azt, amit akarnak. Ne törődjetek velük. Gondoljátok azt, hogycsak testeteket kritizálják és nem titeket. Ne tulajdonítsatok túlzott fontosságot a testnek. Ti nem a test vagytok. Amikor azt mondjátok „ez az én testem” akkor fel kellene tenni magatoknak azt a kérdést, „Ki vagyok én?” Ez az ’én’ nem az egyéni ’én’. Ez az alapvető ’én’. Ez nem egyszerűen csak egy bizonyos egyénhez kapcsolódik, mindenkire vonatkozik.
A Kereszténység szimbóluma (=) jelképezi az egyéni ’én’ (I) kettévágását. Csak akkor érhetitek el az Istenséget, ha elvágjátok az egyéni ént (I). Ezért, adjatok fel minden én és enyém érzést. Csak Isten van mindig velünk. Minden Isten. Mindig emlékezzetek rá. Ne pazaroljatok el egyetlen percet sem. Ha egyetlen percet is elpazaroltok, az óriási nagy veszteség. Ha csak egy pillantig is Istenre gondoltok, hatalmas áldásban fogtok részesülni. Ha bánat tölt el, csukjátok be szemeteket és gondoljatok Istenre. Ez megbékélést hoz számotokra. Ne szomorkodjatok vagy bánkódjatok semmiért sem. Bátran és állhatatosan nézzetek szembe minden helyzettel. Bátorság és állhatatosság az igazi erősségetek. Az Úr híveként rajta elmélkedjetek életetek minden pillanatában. (Bhagawan elénekelte a „Rama Rama Rama Sita …” kezdetű bhajant, és folytatta beszédét.)
A diákok a következő bhajant énekelték, „Kausalyatmaja Rama Charan, Vaidehi Priya Rama Charan, Bharatarchita Sri Rama Charan, Ahalyodharaka Rama Charan, Hanumatsevita Rama Charan” (Mindig imádjátok Kausalya fia, Ráma Lótusz Lábát, aki oly kedves volt Sitának, akit Bharata csodált és Hanuman szolgált, aki kiszabadította Ahalyát). Mind az öt ember, akit e dalban megemlítettek, nagyon kedves volt Rámának. Ehhez hasonlóan, minden Avatár kiválaszt néhány szerencsés embert, és különleges kegyben részesíti. Azokat választja ki, akik teljesen átadták magukat neki. Ráma volt a Kausalya anya valódi Lelke. Ráma azt mondta, „Kausalya szült engem. Kausalya nélkül hogyan ölthettem volna testet? Tehát édesanyám számomra Isten.”
A dal második sora „Vaidehi Priya Rama Charan”. Vaidehi azt jelenti; az, aki felülmúlta a testi ragaszkodást. A következő sor, „Hanumatsevita Rama Charan”. Hanuman mindig az Úr Rámára gondolt, és folyamatosan a nevét ismételte, „Ráma, Ráma, Ráma”. A „Ráma, Ráma, Ráma” név teste minden porcikáját átjárta. Egyszer Ráma megkérdezte tőle, hogy min elmélkedik. Hanuman azt mondta „Swami! A testem minden szőrszála a te nevedet ismétli!” Ahogy ezt mondta, kirántott egy szőrszálat a testéből és Ráma füléhez tette. Ráma maga is hallotta, amint az „Ráma, Ráma, Ráma” nevét visszhangozza. Hasonlóképpen, amikor Isten nevén elmélkedünk, egész lényünket Isteni tudatosság járja át.
Minden gondolatunkat, szavunkat és tettünket Isten neve járja át. Csak akkor válhatunk igazán Istenivé. „Daivam Manusha Rupena – Isten emberi lény formájában van jelen”. Isten emberi formát öltött. Az mondható igazán emberi lénynek, aki Ráma vagy Isten bármely más nevét folyamatosan ismétli. Még egy ateista is mondhatná, „Ayyo Rama!”, amikor fájdalmat érez. Az ember azt mondja, „Abba Rama!”, amikor megsérül vagy megsebesül. Ezért valamikor mindenkinek ki kell mondania Isten nevét. Mindig merüljünk el Isten nevének ismétlésében. Isten bármely nevét mondhatjátok – Ráma, Krishna, Allah, Jézus. Istennek sok neve van, de csak Egy Isten létezik. Sokféle édesség van, mint pl. Mysorepak, Gulab Jamoon, Burfi, Palakova, Jilebi, de csak egy a cukor, amely minden édességben megtalálható. Hasonlóképpen, minden névben ugyanaz az Isteni alapelv van jelen.
Bár belőlem egy van, mégis mindenkiben, sokféle formában vagyok jelen. A teremtésben Egység van, de hibás látsámódotok következtében a különbözőséget látjátok. Meg kell látnotok az Egységet a teremtésben. Nem szabadna, hogy a látomásodotok megtévesszen benneteket. A jót és a rosszat is szemeiteken keresztül látjátok. Ha az ember látásmódja hibás, kétféle dolgot lát Egy helyett. A hiba a látásmódban rejlik. Valójában, Isten Egy. Szeretettel ismételjétek Isten bármely nevét. Ha szeretettel ismétlitek Isten nevét, mindenhol Szeretetet fogtok tapasztalni.
Tudatosságotok egy lámpa. Öntsétek bele a kegyelem olaját; tegyétek bele az önuralom kanócát. Helyezzétek mindezt Namasmarana üveglámpásába, így az öröm élvezete és a szomorúság talán nem oltja ki a lángot. A lámpást egy olyan mélyértelmű kijelentéssel (Mahavakya), gyújtsátok meg, mint az “Én Isten– Brahman vagyok (Aham Brahmasmi) Ekkor meglátjátok a fényt és árasztani fogjátok azt.
- Baba
Chinna Katha tanmese
Az ember erkölcs nélkül...
Sose feledkezzetek meg...
|