Sanathana Sarathi - Az Örök Kocsihajtó

 – A BHAGAVAD GÍTA ISTEN LÉLEGZETE – –

  – Bhagavan Sri Sathya Sai Baba beszéde
Guru Purnima, Prashanti Nilayam, Sai Kulwant Csarnok
2008. Július 18. –




A Szeretet ereje forgatja a Földet a tengelye körül.
A Szeretet ereje tartja a helyükön a csillagokat,
nehogy lezuhanjanak az égboltról.
A Szeretet ereje tartja vissza az óceánt,
nehogy elárassza a szárazföldet.
A Szeretet ereje teszi lehetővé, hogy a szél körbetáncolja a hét világot.
Ez a szent Szeretet örök, oszthatatlan és csodálatos.
Ez a Szeretet az ember élet levegője.

(Telugu vers)

Hívhatjátok Igazságnak, Szeretetnek vagy Én-nek (Aham),
Isten neve mindegyik. Ám ha Istentől a nevét kérdeznétek, azt felelné:
„Én Brahman (Isten) vagyok- Aham Brahmasmi”.
Nem fogja más néven említeni magát.
A teremtés az Igazságból ered és az Igazságba tér vissza,
Létezik-e a világmindenségben olyan hely,
ahol az Igazság ne lenne jelen?
Elmélkedjetek ezen a tiszta és érintetlen Igazságon.

(Telugu vers)

A Guru Purnima valódi jelentése

Mi is a Guru Purnima valódi jelentése? A Purnima olyan nap, amikor az elme annyira tiszta, szilárd és érintetlen, akár a telihold. Bármi is eredjen ilyen szent elméből, az maga Isten igazsága. Az emberek beavatást kérhetnek szentektől vagy a világi életről lemondott személyektől (sannyasi) némi pénzadomány fejében, és persze azért, mert megfelelő módon tisztelik választott gurujukat. Ám azokat, akik ily módon osztogatják a beavatást, valójában nem lehet guruknak tekinteni, és tanításaikat sem nevezhetjük valódinak. Inkább tekintsetek a szívetekből feltörő szent érzésekre és mély igazságokra a guru valódi tanításaként.

Gurur-Brahma Gurur-Vishnu Gurur Devo Maheswara; Guru Sakshat Param Brahma Thasmai Sri Gurave Namaha. (Szanszkrit vers)

A Guru Isten, a Guru Vishnu, a Guru Maheswara. A Guru valójában a Legfőbb Isten (Brahman), ezért üdvözöljétek az Urat igaz Tanítótokként (Guru).


Ki az igaz guru? A valódi Tanító Isten három aspektusa – Brahma, Vishnu, Maheswara. Úgy is mondhatjuk, hogy Isten a mi igaz tanítónk. Egykor, amint a gyermek Kauravák és a Pandavák együtt játszottak, labdájuk beleesett a közeli kútba. A gyermekek mindenféle módon próbálták visszaszerezni a labdát. Dronacharya épp arra sétált feleségével és fiával. Megkérdezte a kút körül ácsorgó fiúkat, „Drága gyermekeim, mi a baj? Miért álltok itt a kút körül? Mi történt?” A gyermekek azt válaszolták, „Swami, a labdánk beleesett a kútba.” „Cseppet se aggódjatok. Én kiveszem nektek a labdát.” Ahogy ezt kimondta, elővett egy nyilat és a labdába lőtte. A nyíl belefúrodott a labdába. Akkor egy újabb nyilat lőtt ki, mely eltalálta az első nyilat. Egymást követően lőtte ki a nyilakat, s ily módon egy kötelet hozott létre belőlük. Végül kiemelte a labdát a kútból. Dronacharya naygszerû tettét látva a fiúk mind a lábai elé borultak. Késôbb elmesélték a történetet Bhismának, aki kinevezte Dronacharyát a Kauravák és a Pandavák tanítójának.

Ismeritek Ekalavya történetét, aki megkérte Dronacharyát, hadd lehessen a tanítványa. Azonban Dronacharya visszautasította ôt, „Nem tanítok vadászokat és erdőlakókat. Tudásomat csak derék és bátor hercegeknek adom tovább.” Ám Ekalavya ezek után is hódoltatát ajánlotta neki, és továbbra is tanítójaként tekintett rá. Bár közvetlenül semmilyen tanítást nem kapott tőle, tanítójaként (guru) kezdte tisztelni és folyamatosan rajta elmélkedett. Csakis tanítójának eszményképe lett egyedüli társasága, senki más. Tanára iránti hitének és rendíthetetlen odaadásának köszönhetően kíváló íjász lett belőle. Egyszer Dronacharya vadászni indult az erdôbe a tanítványaival. Amint vadászkutyáik ugatni kezdtek, hirtelen egy sor nyíl repült feléjük, s a nyílvesszôk a szájukba fúrodotak. Arjuna ezt látva elámult a láthatatlan íjász bámulatos képességén. Arjuna az íjász keresésére indult, majd megtalálta Ekalavyát. Amikor megkérdezte tőle, kitől tanulta az íjász-művészetet, ki a mestere, Ekalavya rámutatott Dronacharyára, és azt felelte, „Ő az én gurum.” Arjuna nagyon összezavarodott Ekalavya válasza hallatán és panaszkodni kezdett Dronacharyának, „Szavadat adtad, hogy a Sabdabdehi technikát (hang alapján eltalálni a célt) rajtam kívül senkinek sem tanítod meg. Hittem neked, és bíztam benne, hogy rajtam kívül senki sem ismeri ezt a módszert. Ám úgy tűnik, másnak is megtanítottad.” Dronacharya így felelt: „Drága fiam! Nem én vagyok e fiú mestere, így nem is tanítottam meg neki ezt a technikát.” Amikor Arjuna újra kérdőre vonta Ekalavyát, ő azt válaszolta, „Igaz, hogy Dronacharya nem fogadott tanítványává, azonban én szívembe zártam alakját és az iránta érzett mély odaadáson keresztül sajátítottam el az íjászművészetet.”

Ezt hallva Arjuna szívébe féltékenység költözött. Úgy érezte, Ekalavya különb nála, mert túltesz rajta az ijászatban. Ekkor arra kérte Dronacharyát, tegyen egy gurunak járó felajánlást (dakshina). „Te vagy a felelős azért, hogy Ekalavya kitanulta az íjászművészetet, ezért most legyen gondod arra, hogy egyszer s mindenkorra felhagyjon annak gyakorlásával.” Dronacharya érezte Arjunán a mély megbántódottságot. Hogy megnyugtatássa a következő kérdést tette fel Ekalavyának: „Mit ajánlanál fel mesterednek?” Ekalavya azt felelte, hogy tanítója kérésére kész bármit megtenni. Ekkor Dronacharya azt kérte, adja neki a jobb hüvelykujját. Ekalavya habozás nélkülteljesítette kérését, levágta a hüvelykujját és átnyújtotta mesterének.

Mivel gurujának ajánlotta jobb hüvelykujját, örökre elvesztette íjász-képességét, Arjuna egoja pedig kielégült.

Ekalavyát azonban legkevésbé sem zavarta, hogy meg kellett csonkítania magát. Valójában boldog volt, hogy teljesíthette mestere kérését. Attól a naptól kezdve Ekalavya nem gyakorolta az íjászmesterséget. Ez pedig boldoggá tette Arjunát, mert így senki sem akadt a világon, aki az íjászatban különb lett volna nála. Az ilyen fajta felsőbbrendűség-érzet az ember egojából fakad.

Adjátok fel az egot, hogy felismerhessétek az Atmikus elvet!

A guru bizonyos tudást átadhat a tanítványának, ám nem mindenki képes befogadni mindazt, amit adni szeretne. Hasonlóképpen nagyon jó tanításokat talátok a Bhagavad Gitában, de nem mindenki képes mindegyiket megfelelőképpen értelmezni olvasásukkor. Az igazi tanítást az ember a saját a szívéből kaphatja. Shivrah Patil, miután szívében megtapasztalta a tanításokat, nagyon alapos magyarázatot írt a Bhagavad Gitáról. Bár sok könyvet tanulmányozott, kétségei mégsem oszlottak el teljesen. Végül azt vetette papírra, amiben hitt, amit a szíve diktált. Nem kérte ki mások véleményét, és nem is olvasta mások magyarázatait a Bhagavad Gitáról. Önvizsgálatra alapozva, sikeresen teljesítette a feladatot. Könyvében felfedi a Bhagavad Gita legfontosabb üzeneteit. Művében kijelenti, az ember csakis akkor tapasztalhatja meg az Önvalót, ha megszabadul az „én” és „enyém” érzetétől. Manapság sokan próbálják megérteni az Atma elvét, de bármily kitartó erőfeszítéseket is tesznek ennek érdekében, nem járhatnak sikerrel, amíg nem adják fel az „én” és „enyém” érzetét. Mindenekelőtt adjuk fel egonkat. Ez megnyitja bölcsesség-szemünket. Tudjátok, hogy a keresztet úgy kapjuk meg, ha az Én-t (itt az angol I szóra utal Swami – a szerk) középen kettévágjuk. A keresztények számára csak ekkor válhat ez a szó imádat tárgyává. Az ego az oka minden bánatnak, aggodalomnak és nehézségnek. Mindenki azt mondogatja, „enyém”, „enyém”, „enyém”. Egyszer s mindenkorra adjátok fel ezt az érzést. Ha azt gondoljátok, „oly sok tanítványom van”, ez csak önzővé tesz benneteket. Soha ne tápláljátok az „én” és az „enyém” érzetet. Csak így érthetitek meg az Önvaló elvét.

Ültessétek át a gyakorlatba a Bhagavad Gita tanításait!

Shivraj Patil régi híve Swaminak – már harminc éve jár hozzá. Először S.B. Chavan házában találkozott vele. Attól kezdve nemcsak Prashanti Nilayamba látogattak el együtt, hogy Swami látványában (darshan) részesüljenek, de más helyekre is elutaztak. Fokozatosan erősödött Swamiba vetett hite. Először Mumbayban lett miniszter. Később Delhiben a kormányban töltött be miniszteri pociciót, és Lok Sabha szónoka lett. Így ívelt pályája felfelé és töltött be egyre magasabb poziciókat. Annak ellenére, hogy a főhatóságon volt tisztségviselő, nem voltak vágyai. Bármikor is kérdezték arról, mit szeretne, soha nem említette, hogy vágyakozna valami után. Szerénysége miatt a kormányban is nagy tiszteletre tett szert. Mindenekelőtt legyen szilárd a hitetek Istenben. Először töltsön el az önbizalom, aztán az önmegelégedettség, majd az önfeláldozás. Ha mindezzel rendelkeztek, előreléphettek az önfelismeréshez vezető úton. Shivraj Patil mindent Istennek ajánlott fel. Bármilyen tevékenységet végzett, Isten munkájának tekintette azt. Ezért tudott olyan csodálatos magyarázatot írni a Bhagavad Gitáról. A Bhagavad Gita is e három dologra helyezi a hangsúlyt – önbizalom, önmegelégedettség és önfeláldozás.

A Bhagavad Gita tanulmányozása segít az önbizalom kifejlesztésében. Ezt követően minden magától jön majd. Minden világi törekvés olyan, akár a légvár. A Bhagavad Gita egy szentirat, Isten lélegzete. Mindenki fejlesszen ki szilárd istenhitet! Az emberek néha imádják Istent, máskor ingadozó istenhitük miatt gyűlölni kezdik. A szó valódi értelmében ezeket az embereket nem lehet emberi lénynek nevezni, mert igazából démoniak. Az ember csak akkor lelhet békére, ha szilárd istenhittel és teljes önátadással rendelkezik. Csak az ilyen emberek tehetnek szert megbecsülésre a világban. Akárhány könyvet olvashattok, bármennyi beszédet is tarthattok, ha nem gyakoroljátok az ismereteiteket, nem lesztek képesek igazán magatokévá tenni azokat. Először Isten látványában (darshan) részesültök, majd hitet fejlesztetek ki iránta, azután imádni kezditek. Hasonlóképpen három lépés – önbizalom, önmegelégedettség, önfeláldozás – vezet el az önfelismerés szintjére. E három tulajdonság kifejlesztésével tehettek szert a teljes tökéletességre (purnatwam). Ez a telihold (purnima) napjának valódi jelentése. A makulátlan tökéletesség szintjét jelképezi ez a nap (purnima). Csak akkor ismerhetitek fel az Igazságot, ha gondolataitok, szavaitok és tetteitek egységbe kerülnek egymással. Ha e három nincs összhangban, az hazugságot szül. A hazug személy nem tehet szert tökéletességre.

Shivaj Patil arról írt, amit megtapasztalt, majd könyv formájában kiadta azt. Mivel tollát az önmegelégedettség vezette, nagy hírnévre tesz majd szert. Haszontalan a könyvekből összegyűjtött tudást az elmétekben őrizni. Osszátok meg ezeket az információkat szüleitekkel és tanáraitokkal. Alakítsatok ki szüleitekkel bensőséges kapcsolatot. Ha szeretetitek szüleiteket és követitek utasításaikat, minden törekvéseteket siker koronázza. A Bhagavad Gita utolsó verse is e szentirat egész lényegét hordozza magában.

Yathra Yogeshwara Krishno Yathra Partho Dhanurdhara
Tathra Srirvijayo Bhutir Dhruva Neetirmathir Mama.

Ahol Krishna, a Jóga Ura és a hatalmas íjjal felfegyverkezett Arjuna megjelenik,
ott gazdagság, győzelem, dicsőség és örök erkölcsiség honol.
(Szanszkrit vers)

Ahol Krishna és Arjuna együtt van, ott biztos a győzelem. Ma Shivraj Patil átadta nektek a Bhagavad Gita áldott és szent tanítását. Hatalmas szerencsétek, hogy ilyen csodálatos dolgokról szerezhettek tudást. Az emberek mindenféle könyveket írnak. Egyes diákok a könyvtárba látogatva spirituális témájú mûveket olvasnak. Mások olyan ponyvairodalmat, mint a novellák, regények. S akadnak olyanok is, akik ezeket a könyveket a szentiratok mögé rejtve olvassák. Kifelé azt mutatják, hogy a szentiratot tanulmányozzák, de valójában csak egy ponyvaregényt olvasnak. Csaláshoz folyamodnak, ami nem helyes. Ez az oka annak, amiért az ilyen jellegű könyveket mellőzzük könyvtárainkból. Mégha volnának is ilyen kiadványok a polcainkon, a mi diákjaink nem nyúlnának hozzájuk. Ezért oly tiszta és szent szívűek. Ha ilyen tiszta érzéseket tápláltok magatokban, a szentség legmagasabb fokára juthattok el és békére leltek. A diákok nagyon nemesek. Életkorukból fakadóan azonban elméjük néha ingadozóvá válik. Ezek a pillanatnyi elmezavarok olyanok, akár az átvonuló felhők, melyek jönnek és mennek. Amikor ilyen gondolatok tűnnek fel elmétekben, rögtön távolítsátok el azokat.

Az egyik fizika-szakos tantestületi tagunk, Gowri Shankar meghívást kapott Magyarországra egy előadás megtartására. Nem mindenki kap meghívást ilyen konferenciákra. Ilyenkor egy magasszintű bizottság megvizsgálja a részükre előterjesztett iratokat és csak azokat a személyeket hívják meg, akiket valóban érdemesnek tartanak arra, hogy előadást tartsanak náluk. Gowri Shankar magasan képzett és erényes ember. A szervezet, mely meghívta őt, fizeti minden költségét. Nagy tisztelettel fogadják. (Ekkor Swami magához hívta őt, megáldotta és azt mondta neki, „Szerezz jó hírnevet.”) Hozzá hasonlón ti is fejlesszétek képességeiteket, hogy más egyetemek meghívjanak benneteket és elnyerjétek megbecsülésüket. Ez boldoggá tesz engem. Szüleitek is boldogok lesznek. Váljatok mindannyian ilyen jó diákokká. Amikor más egyetemekre látogattok el, osszátok meg az emberekkel, amit az itteni egyetemen tanultatok. Törekedjetek Shivraj Patil példájára, aki könyv formájában jelentette meg, amiről élvezettel olvasott és megosztotta ezt az örömet másokkal is. Hasonló módon ti is osszátok meg másokkal azt a gyakorlati tudást, amire itt tettek szert, és mutassatok példát azzal a fegyelmezettséggel, mely ehhez hozzásegített benneteket. Az Anantapuri Főiskola két diákja – kiváló tanulmányi érdemüknek köszönhetôen – meghívást nyert az Egyesült Államokba. A szervezet, mely meghívta őket, minden költségüket fizeti. Sőt azt mondták nekik, „Amennyiben házasok vagytok, feleségetek költségeit is fizetjük. Hozhattok magatokkal akár női társaságot, és mi az ő költségeiket is kifizetjük.” Egyetemünk diákjai sok meghívást kapnak tengerentúli szervezetektől. Tegyetek szert mindannyian hasonlóan jó hírnévre. Nagyon boldog vagyok.

Lap tetejére   Ugrás a Sanathana Sarathi Menübe  


Chinna Katha tanmese   Guru Purnima 2008