Sanathana Sarathi - Az Örök Kocsihajtó
– Indiának (Bharat) most leginkább az Egységre van szüksége –
– Bhagavan Sri Sathya Sai Baba beszéde
Sai Kulwant Csarnok, Prashanthi Nilayam,
2008. November 23. –

Szeretetem felér ezer anya szeretével
Anil Kumar és Ajit Popat, akik korábban beszédet tartottak, előadásuk során számtalan módon dicsőítettek. Fontosnak tartom, hogy ezzel kapcsolatban megemlítsek valamit. Engem nem tesz boldoggá mások dicsérete. Nem várom el, hogy mások dicsérgessenek. Én a dicséret és kritika felett állok. Nincs bennem harag. Csak Szeretet van bennem. Még azokat is szeretem, akik kritizálnak vagy rágalmaznak engem. Senkit sem tekintek ellenségemnek. Mindenki hozzám tartozik. Mindenkit úgy szeretek, ahogyan az anya a gyermekét. Szeretetem nem olyan, mint egy anya, hanem ezer anya szeretete. Csakis szeretetem ereje képes arra, hogy mindenkit jó irányba tereljen. Ha valaki hibát követ el, félrehívom, megszidom és helyreigazítom. Azonban haragot senki iránt sem érzek. Az emberek szomorkodnak, mert azt hiszik, Swami dühös rájuk. Valójában én soha nem haragszom senkire sem. Harag vagy düh a nyomomban sem érhet. Ám az emberek, akik nem értik ezt, mást gondolnak. Bármit is gondoljanak rólam az emberek, csak egy utat követek. Ez a királyi út. Azonban senki sem törekszik valódi természetem megértésére. Amikor igazán megértik természetemet, megbánják bűneiket. Bűnbánásuk a jóvátételük. Én nem látok különbséget. Samastah Lokah Sukhino Bhavantu – Legyen minden élőlény minden világon boldog. Mindenki legyen boldog, egészséges, sikeres és békés.
Az emberek ne használják rossz célokra vagyonukat. Engem ez tesz boldoggá. Kész vagyok mindent megadni nekik. Én senkitől sem kérek semmit. Oly sokan vagytok itt jelen. Ha kértem volna bármit is valakitől, az felállhat és elmondhatja. Látjátok, nincs ilyen személy. Bármit szeretnék, automatikusan érkezik hozzám. A pénz jön és megy, az erkölcs jön és növekszik. Célom, a falusi gyermekek erkölcsi felemelkedése és életminőségük javítása. A tudományos oktatás mellett, az Istenben vetett hit elengedhetetlen. Az ember csakis önbizalommal képes elérni bármit is. Bhadrachalam Ramdas Ráma híve volt. Bármennyi pénzt is gyűjtött össze az emberektől adó formájában, mindet Rámának ajánlotta fel. Ám képtelen volt elvisleni a királytól rá mért büntetést, ezért így panaszkodott Rámának:
A téged ékesítő fejdísz tízezer aranyamba került.
Figyelembe se véve erőfeszítéseimet, úgy kérkedsz az ékszerekkel,
mintha saját örökölt vagyonod volna!
(Telugu vers)
Abban a pillanatban megbánta kitörését. Hódolatát ajánlotta Rámának és megbocsájtásért esedezett. Hasonlóképpen az emberek azt mondhatnak rólam, amit szeretnének. Különféle embereknek különböző véleménye van. A világi emberek olyanok, akár a varjak. Tele vannak tévhittel. Ám bennem nyoma sincs ilyen téveszmének. Ezért nem törődöm azzal, mit mondanak. Mégha kritizálnak is, akkor is szeretettel beszélek velük. Nem bűntetem meg őket és mondom nekik, „Hogy merészelsz ilyen dolgokat állítani rólam?” Ennek következtében maguktól rájönnek hibáikra. Ha most még nem is engedelmeskednek, később megbánják azt. Ezért az embereknek először át kell gondolniuk, mit szeretnének mondani vagy tenni. Akik így tesznek, nem fognak hibát elkövetni.
Senki sem képes megérteni engem. Az emberek úgy tesznek, mintha megértenének engem, de valójában senki sincs, aki egy kicsit is megértené valódi lényemet. Látásmódjukat behatárolják a külső események; képtelenek megéretni a Szeretet elvét, mely a szívemből ered. Ám előbb utóbb meg fogják érteni. Mindenki éljen szeretetben és boldogságban. Ha a szereteten kivül semmink sincs, akkor sem fogunk semmiből hiányt szenvedni. E szeretetnek az önbizalomra kell épülnie.
Adjátok fel az egot és a ragaszkodást
Azt mondjátok, „Ez az én testem”. Akkor kik vagytok ti? Nem azt mondjátok, „Én a test vagyok”. Hasonlóképpen azt mondjátok, „Ez az elmém”. Ez annyit jelent, hogy az elmétől különbözőek vagytok.
Csak Isten létezik a világban. Minden más csupán illúzió. Bármilyen nehézséggel, szomorúsággal, veszteséggel vagy betegséggel szembesültök, tekintsétek Isten akaratának. Akkor minden jóra fordul számotokra. Ha valaki megkérdezi neveteket, ne mondjátok azt, „Én Ráma vagyok, „Én Krishna vagyok”. Mondjátok azt, hogy Én vagyok. Én, én vagyok. Neveteket szüleitektől kaptátok, nem azzal születtetek. Valójában születésetekkor semmit sem hoztatok magatokkal. Ezért semmire ne tekintsetek saját tulajdonotokként. Egyetlen vagyonotok az „Én”. Ezért használja mindenki ezt a szót „Én, Én”.
A kis énetek ez egot jelöli, az „enyém” pedig a ragaszkodást. Ha feladjátok az „én és enyém” ( ego és ragaszkodás) érzetét, igaz Önvalótokká, Istenné váltok. Amikor azt mondjátok, „ez az én házam”, ezek az én embereim”, megjelenik a ragaszkodás. Ha életeteket ego és ragaszkodás nélkül élitek, határtalan boldogságban lesz részetek. Mindannyian éljetek sokáig szeretetben és egységben!
Hadd tevékenykedjünk együtt, és gyarapodjunk együtt,
Hadd legyünk egységben és csiszolódjon értelmünk együtt,
Hadd éljünk együtt barátságban és harmóniában.
(Telugu vers)
Ezért fejlesszük az egységet. Egy ujjal nem tudjuk elvégezni a munkát. Ha mind az öt ujj együttesen jelen van, akkor képesek vagyunk ellátni bármilyen feladatot. Hasonlóképpen, semmilyen munkát nem tudunk elvégezni az emberek közötti egység hiányában. Egyszer az öt ujj között vita alakult ki arról, hogy melyikük a legkiemelkedőbb a többi közül. A mutatóujj azt mondta, „Engem az egyének felismerésére használnak, ezért én vagyok közületek a legkiemelkedőbb.” A középső ujj közbeszólt és azt mondta, „Én vagyok közületek a legmagasabb. A jobb és bal oldalam melletti ujjak őrökként szolgálnak engem, ezért én vagyok a legkülönb.” Ekkor a gyűrűs ujj szólalt meg, „Nevethetnékem támadt tudatlanságotok láttán. Nem tudjátok, hogy az emberek értékes ékkővel kirakott gyűrűvel fejezik ki irántam érzett imádatukat? Ezért én vagyok a király.” Végül a kisujj azt mondta, Én mindig elsőként indulok el, ha valakinek tanítani kell valamit. Ezért én vagyok a vezető és ti pedig követtek engem.” S miközben az ujjak ekképp vitáztak egymással, a gyűrűsujj mosolyogva így szólt, „Segítségem nélkül egy feladatot sem vagytok képesek ellátni. Ezért minden feladatot egységben kell végeznünk.”
Feltett szándékom, hogy jót tegyek másokkal
Hasonló módon, mindenki váljon egységessé, legyen hívő, ateista, vagy hívő ateista. Manapság erre van szükség. Országunknk, Bharatnak, erre van most a legnagyobb szüksége. Szeretet, igazság, erkölcsösség, igazságosság– mind megtalálható ebben az országban. Ám az egység hiánya következtében életünk tele van különbözőségekkel. Ez emberek éljék életüket egységben, és tekintsék mások nehézségeit sajátjukként! Manapság az apa és fiú, férj és feleség között sok különbözőséget látunk. Ha feladják ezeket a különbségeket, boldogan élhetnének. Néha az emberek között véleménykülönbségek alakulhatnak ki, de ezek múlandóak és nem állandóak. Ha egy kis ideig vártok, úgy fognak eltűnni, akár az átvonuló felhők, melyek jönnek és mennek. Miért kellene szükségtelen vitákba bocsátkoznunk ilyen jelentéktelen dolgok miatt? Néha nagy felhők is jönnek. Ám ezek is tovaúsznak, ahogyan jöttek. Ezért nem szabad aggódnunk miattuk.
A chennai emberek sokáig szenvedtek az ivóvíz hiánya miatt. Chennai városában nagyon sok embernek biztosítottam vizet, nemcsak fogyasztásra, hanem öntözésre is. A britt uralkodók megpróbálták orvosolni ezt a problémát, de nem sikerült nekik. Ám én megoldottam ezt. Ehhez hasonlóan az Andra Pradesh állambeli Kelet- és Nyugat Godavari megyék felvidéki részén élő emberek nem tudták elvezetni a Godavari folyó vizét, ám pumpák segítségével ezt sikerült megoldani, így megtisztítása után ivóvízhez jutottak az ott élő emberek. Ily módon feltett szándékom, hogy jót tegyek másokkal. Eképp sok szegény embernek nyújtottam segítséget. Most a Muddenahalli embereknek biztosítok egy egyetemet, mert saját szememmel láttam nehéz helyzetüket. Azt mondtam nekik, „Ne féljetek, mindent megteszek értetek”. „Miért félsz, amikor itt vagyok?” Ily módon bátorítottam a mudenahalli gyerekeket.
Van-e itt valaki Mudenahalliból, és hallja-e amit most mondok? (Ekkor Sri B. Narayana Rao, a Sri Sathya Sai Loka Seva Alapítvány titkára felment a verandára és háláját fejezte ki Bhagavannak jótékonyságáért). Két tárgyból végzett tudományos továbbképzést. Nagyon jól működteti a Muddenahalli intézményt. Amikor Swami látogatást tesz Muddenahalliba, így imádkozik Swamihoz, „Swami, mikor árasztasz el bennünket kegyeddel?” (Ekkor Swami azt mondta Ri Narayana Raonak): „Ma elárasztalak kegyemmel. Oszd meg ezt a kegyet az államodban élő emberekkel. Légy boldog.”
(Bhagavan a „Rama Rama Rama Sita kezdetű bhajannal zárta beszédét)
<<< Vissza
Chinna Katha tanmese
Indiának egységre van szüksége
Interjú Robert Bozzanival
|