GURU PURNIMA

 Hagyjatok fel a testi ragaszkodással és fejlesszétek
az Atma-tudatosságot

 – Bhagavan Sri Sathya Sai Baba Beszéde
Prashanti Nilayam, Sai Kulwant Csarnok 2003. júlus 13. –

Szeretet Megtestesülései!

Az egész világegyetem Isten Akaratából jött létre. Isten teremti meg a világegyetemet, és Ő tartja fent. A világegyetem végül eggyé olvad teremtőjével, Istennel. Az Isteni Akaratból létrejött világegyetemet Viswamnak nevezik. A Viswam helyes jelentése: az, ami önmagától kiterjedő és boldogsággal teli. Isten bizonyos céllal teremtette a világegyetemet, de az ember e cél ellenére cselekszik. Viswam nem csupán a fizikai anyag megnyilvánulása; Isten közvetlen megnyilatkozása. Minden végtagjával együtt, a Kozmikus Személyiség megtestesülése. Viswa jelképezi Isten kiterjedő természetét, amelyet csupán megkülönböztetéssel lehet (Viveka) megérteni. Isten idő és ok felett álló. A fizikai világ úgymond okkal működik, de az Isteni Akaratot nem köti ok és okozat. Isten a világegyetem ősoka. A világegyetem Isten visszatükröződése. Viswam és Vishnu nem különböznek egymástól. Vishnu (Fenntartó) nevében a „V” betű jelentése Viveka (megkülönböztető bölcsesség) és Vistara (kiterjedés). Tehát Viswam Vishnu formája. A teremtés összességében Isten különböző végtagjaiból tevődik össze.

Minden teremtett tárgynak öt aspektusa van. Ezek: Sath, Chit, Ananda, Rupa és Nama, vagyis lét, tudat, boldogság, forma és név. Az első három örökkévaló princípiumok, míg a név és forma tünékeny, változó. Sath, Chit és Ananda a forma és név alapjai. Minden emberi tevékenység néven és formán alapul. Isten dönti el, hogy kinek mit kell tennie. Némelyek természete rajaszikus (aktív, szenvedélyes), másoké tamaszikus (lusta, tunya). Az ilyen emberekben túlsúlyba kerülnek az olyan gonosz tulajdonságok, mint a gyűlölet és irigység.

Az emberek saját érzéseik alapján különféle nevekkel és formával ruházzák fel Istent. Megfeledkeznek a Sath, Chit és Ananda alapprincípiumairól, és azt feltételezik, hogy a név és a forma az egyetlen realitás. Valójában a név és a forma nem állandó tulajdonságok, de az embereket beterítik a nevek és formák, s ezáltal figyelmen kívül hagyják a Sath, Chit és Ananda örök princípiumait. Ennek következtében becsapják magukat, és megfeledkeznek a név és forma mögötti Isten hatalmas erejéről. Istent Padmanabhának is nevezik, kinek köldökéből lótusz emelkedik ki. A lótusz az Isteni Akaratot (Sankalpa) jelképezi. Istent Hiranyagarbhának, vagyis Aranyméhűnek is nevezik. Másik neve Vaastha, mivel minden lényben ÉN-ként van jelen. Az Én princípiuma mindent áthat. Istennek nincsen egy bizonyos, meghatározott neve; az ember mindenféle névvel illeti. Minden név, mint a Padmanabha, Hiranyagarbha, Hiranmaya, stb. mély jelentéssel bír. A spiritualitás feladata, hogy megmagyarázza az Isteniség princípiumát és a Neki tulajdonított nevek belső jelentését. A lelki úton haladóknak erőfeszítést kell tenniük arra, hogy megértsék, megtapasztalják az Isteni princípiumot, és ennek megfelelően kell élniük. Azonban manapság az emberek nem igazán értik, hogy mit jelent a spiritualitás. Hibásan úgy gondolják, hogy a spiritualitás Istenimádatot és imádkozást jelent, valamint a szertartások bemutatását. Az embereket meg kell tanítani a spiritualitás és az Istennek tulajdonított nevek belső jelentésére.

A Sathya Sai Szervezet első világkonferenciáját 1968-ban tartották Bombayban. Ekkor fektették le a Dharmakshektra alapkövét. Indulal Shah vállalta magára az épület felépítésének főfeladatát. Fáradhatatlanul dolgozik Swami üzenetének terjesztésén. Felesége, Sarla Shah mindenben a segítségére volt. Aktív szerepet játszott a Bal Vikas (gyerekek spirituális oktatása) és a Mahila Vibhag kifejlesztésében. Ezzel mindketten sokat segítettek a Sai mozgalom fellendítésében, világszerte. Előrehaladott koruk ellenére is nagy szolgálatot végeznek a Sai Szervezetben. Nem mindenki értheti meg Isteni természetét. Ez a világ olyan, mint egy támfák nélküli falra festett kép. Erőfeszítést kell tenni az alap (Adhara) és a tárgy (Adheya) princípiumainak megértésére. Ne vesztegessétek időtöket csupán szertartások végzésével! Az igazi lelkiség azon igazság felismerésében rejlik, hogy az ember Isten egy szikrája. Ezt nyilvánítja ki a Bhagavad Gita is: „Mamaivamsho Jivaloke Jivabhuta Sanathana – Minden létező örök Lényem része”. „Vaasudeva-sarvamidam – az egész világegyetemet Isten (Vasudeva) járja át”. Meg kell tapasztalnotok ezt az Igazságot, és terjesztenetek a világban.

Világszerte sok Sai Központ működik. Mindegyiknek megvan a maga története. A Dharmakshetra sem kivétel ez alól. Csak Swaminak van elképzelése arról a megszámlálhatatlan nehézségről, amellyel Indulal Shahnak szembesülnie kellett a Dharmakshetra építésénél. Azokban az időkben nem vezetett út oda, ahol ma az épület áll. Szúrós bokrok között kellett keresztülhatolnia, hogy kiválassza a megfelelő helyet a Dharmakshetra számára. Engedélyeztetés céljából megmutatta nekem a Mahakali Caves úton található helyet. Keményen dolgozott a felépítésén. Sokan segítettek neki. Képtelenség egy ekkora munkát egyedül, segítség nélkül elvégezni. Amikor jó munkába fogtok, elkerülhetetlen, hogy kezdetben néhány akadályba ütközzetek. Amikor a Devák (istenek) és Danavák (démonok) a tejtengert köpülték, először halálos méreg vált ki belőle, de ez nem tántorította el őket. Megingathatatlan kitartással folytatták munkájukat, és végül hozzájutottak az Isteni ambróziához. Szívünk hasonlatos a tejtengerhez, a lelkigyakorlatok (Sadhana) pedig a köpüléshez mérhetők. A Sadhanák kezdetén elkerülhetetlenek az akadályok, de nem szabad visszatántorodnunk miattuk, hanem teljes hittel kell munkánkat folytatnunk. Csakis így érhetjük el a magasabb rendű boldogság állapotát. Sok embernek kellett a múltban nehézségekkel szembesülniük, amikor zarándokhelyet építettek. Bhadrachalam is egy ilyen zarándok központ. Adi Sankara nem törődve a fizikai nehézségekkel, India déli részéről felgyalogolt északra, hogy megalapítsa Badrinath, Amarnath és Kedarnath zarándokközpontjait.

Bárki legyen is az, a nagy feladatok elvégzéséhez szüksége van mások segítő együttműködésére. Ahol egység van, ott boldogság van. A jelenlegi Kali korban hiányzik az emberekből az egység szelleme. Nincs se egység, se tisztaság! Ennek köszönhetően gyűlölködés járja át a szíveket, nehézségeket és nyugtalanságot okozva. Tény, hogy óriási szükség van az egységre. Az emberiség igazi ereje az egységben rejlik. Amilyen a gondolat, olyan a tett. Amilyen a tett, olyan az eredmény. Manapság az emberek nem képesek elérni az élet célját, mert nincsenek szent gondolataik. Először is a szent gondolatokat kell kifejleszteni. Sokan azzal áltatják magukat, hogy szeretik Istent. De mélyen testtudatosak, és pénzre, anyagi javakra sóvárognak. Az ilyen szeretet egyáltalán nem igaz szeretet. Képmutatás. Sokan így írnak: „Swami szeretünk. Kérünk, engedj bennünket közel Hozzád, szeress bennünket.” Nyomatékosan ki kell jelentenem, hogy Swamit nem lehet ilyen könnyen megszerezni! Mondhatjátok, hogy szerettek, de miért higgyek nektek? Szereteteteket átjárja-e az áldozathozatal szelleme? Szavaitok és tetteitek nem állnak összhangban egymással. Egyik nap megígértek valamit, másnap visszavonjátok. Hogyan hihet bárki is az ilyen imposztorok szeretetében? Az igaz és örök szeretet a szívből fakad. Az igazi szeretet szívtől szívhez szól; a mindenkiben jelenlévő Atmikus (lelki) princípiumhoz kötődik. Az Atma (Lélek) a tudatosság forrása. Atma és Brahma (Teremtő) egy és ugyanaz.

A szívből fakadó szeretet örök, halhatatlan és kettősség nélküli boldogsággal ruház fel. De hol található manapság ilyen szeretet? Hősök vagytok a szónoklásban, de zérók a gyakorlásban. Ilyen emberekkel van most tele a világ. Nem szájhősködnek azok, akik szívükben igaz szeretetet táplálnak. A tetteken át nyilvánul meg szeretetük. Manapság az emberek sokat beszélnek, de ez nem nyilvánul meg tettekben. Az ilyen emberek valójában tolvajok. Hogyan is érhetnétek el az élet célját, ha ilyen lelkiismeretlen embereknek hisztek, ha őket követitek? Mondhatnak, amit akarnak, ne hallgassatok rájuk! Nem törődve a nehézségekkel és akadályokkal, ragaszkodjatok az Isteni princípiumhoz, és érjétek el életetek célját! Manapság hiányzik az emberekből a kitartás az élet céljának eléréséhez. Hogyan is érhetnék el a célt azok, akik nem értik, hogy mi az élet célja? Az igaz szeretetet nem lehet elaprózni. Nem lehet igaz szeretetet érezni Isten iránt, miközben tünékeny tárgyak és kapcsolatok után loholtok. Az elaprózott szeretet mesterséges. Csak egy szívetek van. Nem darabolhatjátok fel, hogy néhány ember között kiosszátok. Nem olyan, mint a laddu vagy cukornád, amit darabokra lehet törni és kiosztani. Ez az örök igazság, édes, teljes boldogság. Figyelmen kívül hagyva a bennük lakozó örök boldogságot, az emberek világi utat járnak, ott keresve a boldogságot. Nem más ez, mint képzeletük játéka. Az az igaz hívő, aki teljes hittel és kitartással tesz erőfeszítést Isten elérésre, nem törődve a gondokkal és nehézségekkel.

Vissza Tovább