KARMA FAJTÁK

Szanszkrit kifejezések értelmezése




ATMA (ejtsd:átma)

Lélek; a mindent mozgató belső erő; Egyetemes összeolvadás és folyamatos mozgás – Brahma (Teremtő); Testetlen; Örök, Abszolút Valóság, Lényeg; belső Ösztönző; Isteni princípium; Isteniség; Isten; halhatatlan Fényszikra; Felsőbbrendű Én; a személyiség igaz valósága; első Valóságunk, mely milliónyi Naphoz hasonlatos; Szellem; az egyén igaz Magja; belső Lelkiismeret; a Paramatma szikrája; Ami az érzékelés felett vagy azon túl van; Ami minden teremtett lényt áthat; a Formanélküli Abszolút; Ami minden teremtést megelevenít; az Én a testben; az Isteni Én; a mindenben lakozó Isteni Szellem; mindenek Forrása és Fenntartója; a Tanú; az Igaz Én; a belső Mozgatóerő; Isteni Hang; tiszta, szennyezetlen Tudatosság; Az, amire semmilyen változás nem hat; az örök Igazság, ami akkor is jelen van, amikor másik anyagi formát ölt ; az idő, tér és okok felett álló örök Igazság.

(Forrás: Sai Gita: Szanszkrit-Angol Szótár Sathya Sai Baba meghatározásaiból 18. oldal)



Az Atma a láthatatlan Alap; az igaz Én; az ember Istenisége; a Lélek, amely az öt burok (a külső test) valósága. Ez a belső Isteni Szikra, az ember legbensőbb Valósága. Az egész anyagi világ Lényege, a külső megjelenés mögötti Valóság, amely egyetemes, és minden lényben benne rejlő. Örökletesen kötődésmentes. Nincsenek szükségletei, nem birtokol. Nincs "én" és "enyém" érzete. Az Atma elpusztíthatatlan. Nem hal meg, mint a test és az elme. A memória az értelem funkciója, nem az Atmáé. A Jivi (egyén) lényegi Valósága, a Tanú, amire nem hatnak az idővel és térrel kapcsolatos változások; a testben rejlő, immanens Szellem; a test-komplexum számára megfejthetetlen rejtély; e test-komplexum ösztönzésének és szándékának motiváló Ereje.

(Forrás: Homer S. Youngs: Szanszkrit-Angol Szótár Sathya Sai Baba meghatározásaiból 22. oldal)



JIVATMA (ejtsd:dzsívátma)

Az egyéni lélek; a személy; aki a természet alárendeltje, ezért nem válhat eggyé a Boldogsággal; ami valamitől függő; ember; az önvaló, a lélek.


JIVA (ejtsd:dzsíva)

Az Én-tudatosság; a megszemélyesült tudatlanság; létező; személy; élőlény; ember; a testben lakó lélek; az öntudat, tudatosság; az én-tudat; egyéni entitás; a korlátozott, vagy inkább a korlátozottság elképzelése; a jó és rossz, a helyes és helytelen gyümölcsöt hozó tettek résztvevője; ami a testhez kötődik, és Én-nek érzi magát; a külvilág felé fordul, és hisz ebben a változékony világban (Samsara); az egyéni lélek, ami valójában nem más, mint az örök Isten, a Legfőbb Lélek.

(Forrás: Sai Gita: Szanszkrit-Angol Szótár Sathya Sai Baba meghatározásaiból 66. oldal)


JIVI (ejtsd:dzsívi)

Egyéni lélek; személy; megszemélyesült Atma; ember, és tevékenységet végző élőlények; eszköz az Úr kezében; a születés, növekedés és hanyatlás alárendeltje; a test lakója; a személy, aki különállónak és eltérőnek hiszi magát; az érzékek mögötti egyén; a változó én; az Atma árnyéka, amit megtéveszt a testtudat; a dráma szereplője a test tevékenységein át; halhatatlan és örök, aki átmeneti halandóként ismételten megszületik. Öröklött ösztönzései által tevékenységeket halmoz fel, amelyek következményeit el kell szenvednie.

(Forrás: Homer S. Youngs: Szanszkrit-Angol Szótár Sathya Sai Baba meghatározásaiból 69. oldal)


PARAMATMA (ejtsd:paramátma)

Istenfő; a Legfelsőbb Én; a Legfőbb Úr; az Egyetemes Lélek; az Én, Aki látja, tapasztalja, érzi, ismeri a test valóságát, és nem azonosul vele; a Kozmikus Tudat, Ami minden létező magja; finom és tudatos; a legtisztább érzés Megtestesülése; az Igazság és Bölcsesség végtelen Megtestesülése, Ami ebben a formában van jelen a test minden részében; a Formanélküli és Névnélküli Egyetemes Lélek; Szuper-tudat; Teremtő; a Földöntúli Princípium; Ő az Atman minden létezőben, a mindent magában foglaló Én; mindennek Eredője; a Legfőbb Akarat...

(Forrás: Sai Gita: Szanszkrit-Angol Szótár Sathya Sai Baba meghatározásaiból 107. oldal)


KARMA (ejtsd:karma)

Egyetemes, elkerülhetetlen kötelesség, kötelezettség. Van fizikai, mentális és spirituális karma, s ha ezek bármelyikét az Önvalónak végzik, azt elhivatottságnak, felajánlásnak nevezik. A Karma sors és végzet, elkerülhetetlen „írás”, amit mindenki saját kezűleg írt, és saját magának kell beteljesítenie vagy kioltania. A karma munka, felajánlott tevékenység, tett, emberi tevékenység és cselekvés, vágy, melynek gyümölcse van. Ezenfelül, olyan tevékenység, melyet a különböző életszakokra írnak elő. A Karma a lények teremtéséhez, fenntartásához és elpusztításához szükséges korlátozás, behatárolás.

(Forrás: Homer S. Youngs: Szanszkrit-Angol Szótár Sathya Sai Baba meghatározásaiból 75. oldal)


A Karma az életet fenntartó erő, ami a születést okozza. A test az eszköze ennek az életerőnek. Az ember minden tettét Karmának nevezik. Ezért minden tettének gyümölcse van. Azért születik meg újból, hogy tetteinek eredményét megtapasztalja. Ezért tekintik úgy, hogy ezen a világon az ember életét a Karma köti. Az ember nem menekülhet a cselekvéstől. Életfeltételei a tetteitől függnek; szokásait tettei határozzák meg. A szokások meghatározzák a magatartását, magatartása pedig a jövőjét formálja. Ezért nagyon fontos, hogyan cselekszik. A jót és rosszat cselekedeteinek minősége határozza meg. (Sp4: 313)

Csak bizonyos fokig igaz az a kijelentés, hogy Isten mindennek az elsődleges Oka; Ő nem zárt titeket a végzet vasketrecébe, ahonnan nincs menekvés. Az Úr megkülönböztető értelemmel (Viveka) és a lemondás, elszakadás (Vairagya) képességével, valamint félelemérzettel és tudni akarással áldott meg titeket, amit az Ő felismeréséhez kell használnotok. Bár kötve vagytok, de nem teljesen jogfosztottak! (Sp2: 124)

A Karma Törvénye nem Vastörvény. Elhivatottsággal, eredményes megtisztulással módosítani lehet rajta; mérsékelni lehet hatását. Ne essetek tehát kétségbe; ne veszítsétek el a reményt! (Sp4: 399)




AZ ÜDVÖSSÉGHEZ VEZETŐ KARMÁK



ATHETHA KARMA (ejtsd:atítakarmá)

A Karma felett álló, nem hat rá a Karma A megvilágosodott személy (Jivan Muktha) minden Karmája elégett a bölcs Tudás (Jnana) tüzében. Megszerzett bölcsessége által elenyésztek a cselekvésre irányuló ösztönzések. Nincs többé szüksége parancsokra (Vidhi) és tiltásokra (Nishedha). Nem kell többé lelkigyakorlatokat (Sadhana) végeznie. Bármit tesz, érez és gondol, az Isteni, szent, erényes és az emberiség javát szolgálja. Megszentesül a föld, amit lába érint, minden kiejtett szava Isten igéje. E világból való távozásakor lehelete nem viszi más, mennyei régiókba; a test elhagyásakor azonnal eggyé válik a Teremtővel- Brahmannal.


NISHKAMA KARMA (ejtsd:niskámakarmá)

Nem a gyümölcsért végzett Karma A lemondott személy (Mumukshu) elhivatott célja, hogy elérje a Megvilágosodást. Minden tettét az Úr eléréséhez vezető út egy-egy lépésének tekinti, ezért soha, semmi rosszat nem tesz. Nem az eredményért cselekszik; az Úrra bízza, hogy mit kap, vagy nem kap. Nem hajtja világi ok, még mennyei örömökre sem vágyik. Célja, a világi kötöttségektől való megszabadulás. Gyakorlása és hite szilárdságának függvényében nyerheti el az Úr Kegyét.


SAKAMA KARMA (ejtsd:szakámakarmá)

A gyümölcs reményében végzett Karma Az ember minden tettét a gyümölcs reményében viszi végbe. Csak a szentiratok (Sastrák) által jóváhagyott tevékenységeket végez. Nem tesz bűnös, tiltott dolgokat. Minden érdemdús tette kiegyenlítődik az általa nyert boldogsággal vagy Mennybe jutással. E világból való távozása után a Mennyekbe (Loka) jut, de érdemei kiegyenlítése után ismét vissza kell születnie a Földre.


BHRASHTA KARMA (ejtsd:bhrastákarmá)

Ellenőrzés és korlátok nélküli Karma Ezt az embercsoportot nem vezéreli semmilyen szabály vagy életvitel. Nincsenek meghatározó elveik, hiányzik az erény és vétek, helyes és helytelen közötti megkülönböztetés. Nem félnek a pokoltól, nincs elképzelésük a Mennyekről, nem riadnak vissza a bűnöktől, nem tisztelik Istent. Nem becsülik a szentiratokat, és nincs fogalmuk a helyes viselkedésről (Dharma). Leginkább emberi formát öltött vadállatként írhatók le. Az emberiség nagy része sajnos ebbe a csoportba tartozik. A pillanatnyi örömöket keresik, rövidéletű boldogságra vágynak, és mulandó kényelemre törekszenek. Nagy hiba lenne őket emberbőrbe bujtatott majomnak nevezni, mert értelmi képességük meghaladja ugyan a majmokét, de viselkedésük mélyen alatta marad. Jelenlegi életével, az ember még halála előtt meghatározza a következő születését; hová, és milyen körülmények közé kerül majd. Az ilyen ember körbe-körbe jár a születés és halál körforgásában.




A KARMÁK KÉT FONTOS FAJTÁJA



VISHAYA KARMA (ejtsd:visájakarmá)

Az érzékekre vonatkozó, illetve megkötő Karma Ez a Karma az embert az anyagi világhoz köti. Minden, külső dologra irányuló tevékenység ide tartozik, és a gyümölcs utáni vággyal párosul. Ez az én-, és enyém-érzet mocsarába vezet, melyek a testi vágyak és mohóság démonait táplálják. Előnyben részesíteni az érzékek kielégítését annyi tesz, mint a mérget választani. Azonban, ha az ember a világi tevékenységeket nem azok következményei, és gyümölcsei miatt végzi, akkor legyőzheti az én-, és enyém-érzetet vagy a testi vágyakat és a mohóságot. A jelenlegi Káli Korban előtérbe került a Vishaya Karma, minek következtében eluralkodott a szenvedés és zavar, kiszorítva a boldogságot és lelki békét.


SREYO KARMA (ejtsd:srijokarmá)

Felszabadító Karma Ez a Karma megszabadítja az embert a világi kötöttségektől. Minden ilyen tett növekvő örömet és szerencsét hoz. Nem csupán külső örömet ad; a lélek boldogságát (Atmananda) hozza. Bár a tettek külsődlegesek, vonzásuk befelé irányul. A Sreyo Karma tiszta, hibátlan, önzetlen és megfelelő. Ez az út vezet a Nishkama Karma irányába, amit nem a gyümölcs reményében végeznek. Ha ezzel együtt az ember Isten Neveit is ismételi (Namasmarana), szert tehet a legnagyobb elégedettségre.




A NÉGY ALAPVETŐ KARMA



SATH KARMA (ejtsd:szathkarmá)

Jó Karma Minden tettet az Istentől és a vétkektől való félelem vezérel. Minden tettet a Sathya (Igazság), Dharma (Erkölcs), Shanthi (Béke) és Prema (Szeretet) észben tartásával hajtanak végre.


DUSH KARMA (ejtsd:duskarmá)

Rossz Karma Minden tettet az Istentől és a bűnbe eséstől való félelem hiányában visznek végbe. Minden tett a hat belső ellenség (vágy, harag, kapzsiság, önbecsapás, kevélység és féltékenység) hatása alatt áll. Minden cselekedet az állatot hozza ki az emberből, és semmiben sem utal arra, hogy rendelkezne megkülönböztető képességgel, önvizsgálattal és ragaszkodás-nélküliséggel. A tettek nélkülözik az Együttérzést, Igazságot, Erkölcsöt, Békét és Szeretetet.


MISRA KARMA (ejtsd:misrákarmá)

Vegyes Karma Bár a tettek jók, és látszólag Isten és a bűnöktől való félelemből fakadnak, azonban ellenkező indíttatásból erednek. Pl. némelyek pihenőhelyeket és víztárolókat építenek, miközben nem fizetik rendesen a munkásaikat. Céljuk a hírnévszerzés. Mindent a népszerűség érdekében tesznek.


JNANA KARMA (ejtsd:dgyánakarmá)

Semleges Karma Mindent megtesznek azért, hogy tanuljanak a szent iratokból, a rangidősektől vagy a tanítóktól, a világi kettősség és hamisság kötelékétől való megszabadulás reményében, valamint, hogy kifejlesszék hitüket az Igazságban, Erkölcsben, Békében és Szeretetben. Minden egyéb tettük célja, hogy az egyetemes Abszolúttal eggyé válhassanak.




NÉGYFÉLE KARMA TARTOZIK AZ IDŐ HÁROM ASPEKTUSÁHOZ



SANCHITA KARMA (ejtsd:sancsitákarmá)

Múltbeli Karma A múlt minden felgyülemlett tette, amit nem lehet a jelenlegi születéssel elrendezni.


PRARABDHA KARMA (ejtsd:prarabbdhákarmá)

A múltbeli tettekből adódó jelenlegi Karma A múltban véghezvitt olyan tettek, amelyek a jelenlegi születés idejére értek be. Ezt előre elrendeltetett sorsnak is nevezik. Ha az ember spirituális életet él és csakis a jó társaságot keresi, Isten Kegye a Sanchita Karmák rossz hatásának nagyrészét – de akár az egészet is feloldhatja. Nem létezhet egyszerre a sors béklyója, vagyis a Prarabdha Karma és az Úr Neve (Namasmarana). A múltbeli tettekből adódó jelenlegi Karma úgy oszlik el, akár a köd a napsütésben, ha Isten Neveit ismételjük.


KRIYAMANA KARMA (ejtsd:kríjamánakarmá)

A pillanatnyi szabad akarat által létrehozott jelenlegi Karma A jelenlegi szándékos tettek – amelyeket a pillanatnyi szabad akarat motivál – eredményezik a jövőbeli Karmákat. A szenvedést csökkentheti vagy eltörölheti az Isteni Kegy, amit a Jóga gyakorlásával, lelki fegyelemmel, imával és meditációval lehet elnyerni.


AGAMA KARMA (ejtsd:agámakarmá)

Jövőbeli Karma A jelenlegi szándékos tettek gyümölcseként jövőben beérő Karma.




A VÉDÁK KÉTFÉLE KÖTELEZŐ KARMÁT AJÁNLANAK



ISHTA KARMA (ejtsd:ístakarmá)

Tartalmazza:
Tűzceremóniát (Agnihotra)
Ragaszkodást az Igazsághoz
Lemondás gyakorlását (Tapas)
A Védák tanulmányozását
A ház vendégeinek szolgálatát


PORTHA KARMA (ejtsd:porthakarmá)

Tartalmazza:
Templomok, pihenőhelyek és víztárolók építését,
lakóautók felállítását
Utcai fák ültetését
Ezek a Karmák jótékony eredményt hoznak ugyan, de minden ilyen ok és okozati lánc átmeneti és alapvetően nem tökéletes.

Minden Karma áldozathozatal, amit a következő három céllal hajtanak végre:
Minden emberi tevékenységnek az alábbi három szükségletet kell kielégítenie:

1. Yagna: A világi létet Isten imádatának szentelni.
2. Dana: Megalapozni a társadalmi békét és igazságosságot.
3. Thapas: A test funkcióinak uralása és koordinálása.




EGYÉB KARMA FAJTÁK



KARMA DEHA (ejtsd:karmadéhá)

A tettek eredményeként szerzett test.


KARMA JAA (ejtsd:karmadzsá)

A tettek eredményeként való megszületés. A Gita az embert Karmajaként említi, mivel a Karma által és Karma miatt született.


KARMA JIJNASA (ejtsd:karmadzsinyásza)

Megkülönböztetéssel végzett tevékenység vagy Karma, megfelelő módon és hozzáállással.


KARMA KANDA (ejtsd:karmakandá)

Az fejletlen elmével bíró kezdők útja.


KARMA KSHETRA (ejtsd:karmaksétra)

A tettek mezeje.


KARMA MARGA (ejtsd:karmamarga)

Az önzetlen tevékenység útja. Lemondás minden tett gyümölcséről, az Istenimádat részeként.


KARMA MUKTHI (ejtsd:karmamukti)

A fokozatos megszabadulás útja azok számára, akik nem elég erősek a teljes önátadás gyakorlásához, de tisztában vannak az erkölcsi fejlődés és belső tisztulás kérdéseivel.


KARMA NISHTA (ejtsd:karmanistá)

Kitartóan végzett, jó munka. Kitartó ragaszkodás a különböző életszakaszokhoz tartozó kötelességekhez.


KARMA PHALA THYAGA (ejtsd:karmafálátyjága)

Lemondás a tettek gyümölcséről. Saját kötelességünk végzése, minden mást Istenre bízva.


KARMA SANYASA (ejtsd:karmaszanyásza)

A gyümölcshöz való ragaszkodás nélküli cselekvés.


KARMA SESHA (ejtsd:karmaszésa)

Az összes múltbeli Karma egyensúlya.


KARMA SIDDHANTA (ejtsd:karmasziddhantá)

A cselekvés vallási tantétele.


KARMASU KAUSALAM (ejtsd:karmaszukausalam)

Intelligens módon végrehatott Karma.


KARMATA (ejtsd:karmatá)

Azok, akik jó és rossz Karmák elegyével bírnak.


KARMA THRAYA (ejtsd:karmatrajá)

A gondolatok, szavak és tettek egységének hármas útja. A Megszabaduláshoz vezető királyi út (Sanmarga).


KARMA YOGA (ejtsd:karmajóga)

Önzetlenül, ego nélkül végzett Karma, a jutalom elvárása nélkül. Intelligens cselekvés az Igazság felismerése érdekében.


KARMA JÓGI (ejtsd:karmajógi)

Aki mindig másokat szolgál. Aki megtanulta a Karma (tettek), és gyümölcse feladásának titkát.


KARMOPASANA (ejtsd:karmopászaná)

Istenimádat a tetteken keresztül.


A-KARMA (ejtsd:akarmá)

Karma-, vagyis cselekvés-nélküliség. Karma tevékenység a gyümölcs iránti vágy nélkül.


A-SAHAJA KARMA (ejtsd:aszahádzsakarmá)

Nem természetes, magára vett tevékenység, ami az „én cselekszem” öntelt érzetéhez vagy ellenszenvhezvezethet.


SARVA-KARMA-PHALA DATHA (ejtsd:szarvakarmáfáladathá)

Minden Karma gyümölcsének adományozója.


DHARMA KARMA (ejtsd:darmakarmá)

A helyes viselkedés által sarkallt Karma.


DIVYA KARMA (ejtsd:dívjakarmá)

Isteni Tett vagy Isteni Akarat.


JATHA KARMA (ejtsd:dzsatákarmá)

A gyermek születése utáni első tisztítási szertartás.


KARTHAVYA KARMA (ejtsd:kartaovjakarmá)

Szent kötelességből véghez vitt tett.


MAMAKARMA (ejtsd:mámákarmá)

Az én (hívő) karmám.


PUNYA KARMA (ejtsd:punyjákarmá)

A múltbeli tettek érdemei.


SAHAJA KARMA (ejtsd:szahádzsakarmá)

Természetes cselekvés, pl. lélegzés. Az ember természetes énjének önkifejezése.


SAMYAK KARMA (ejtsd:szamjákkarmá)

A tettek tisztasága.


SARVAKARMA SANYAS (ejtsd:szarvákarmászanyász)

Tartózkodás minden tettől. Amikor eltűnik a cselekvő és élvező közötti kettősség, elérhető a Sanyasa ezen foka, ami a Megszabaduláshoz (Moksha) vezető út.


SUKARMA (ejtsd:szukarmá)

Jó eredménnyel járó jó tettek.


VIKARMA (ejtsd:vikarmá)

Rossz cselekedetek, melyek rossz következményt szülnek. Tudatosan, szándékosan véghezvitt tett. Bizonyos tiltott cselekedetek, amelyek megtisztulnak, ha az Isten felismerése érdekében teszik.


KARMENDRIYA (ejtsd:karmendrijá)

A cselekvés külső szervei. A Karmendriyák világi cselekedeteket hajtanak végre, és ismereteket szereznek be.

(Forrás: Victor Yap: Szanszkrit szavak szöveggyűjteménye Sathya Sai Baba meghatározásai alapján 179-187. oldal)



Vissza