NAVARATHRI
ADJÁTOK FEL A TESTI RAGASZKODÁST;
FEJLESSZÉTEK AZ ATMA-TUDATOSSÁGOT!
– Bhagavan Sri Sathya Sai Baba Beszéde
Prashanti Nilayam, Sai Kulwant Csarnok 2003. október 5. –
Azt mondjátok: „ez az én fejem, az én szívem, stb.”, de akkor kik vagytok? Amikor ily módon önvizsgálatba kezdtek, felismeritek, hogy Ti különböztök a testtől. Esszenciájában Isten hatja át minden testrészeteket (Anga). Ezért dicsőítik Angirasaya Namahként. Hiba lenne Istent egy bizonyos formához kötni. Amíg Istent formákra korlátozzátok, nem érhetitek el Őt. Ismerjétek fel, hogy Isten tulajdonságok- és forma nélküli; Ő maga az élet esszenciája! A fizikai formák változnak; a gyerekből fiú lesz, a fiúból férfi, aki végül nagypapa lesz. Ily módon, a fizikai test és formái állandóan változnak. De ti mindig ugyanaz maradtok! Ti Isten Megtestesülései vagytok. Ha egyszer megértitek ezt az Igazságot, nem hatnak rátok a fizikai változások. Sokan közületek aggodalmaskodnak, hogy Swaminak az utóbbi időben nem jó az egészsége. Valójában kiváló egészségnek örvendek. Az igazi egészségnek nincs köze a testhez. Mivel Swamit ezzel a fizikai formával azonosítjátok, úgy tűnik, mintha Swami nem érezné jól magát. „Yad Bhavam Tad Bhavati” – Amilyen az érzés, olyan az eredmény. Ne azonosítsatok Engem ezzel a fizikai testtel! Én nem a Dehaswarupa (test) vagyok, hanem Dehi, annak Lakója! Nincs különbség köztetek és Köztem. Minden erő bennem lakozik. Azonban becsap benneteket a fizikai formám látványa. Bármit teszek is, csupán az orvosok és a hívők kedvéért teszem. Valójában nyoma sincs bennem a betegségnek! Mindig egészséges vagyok; és ez nem csak ma, de 96 éves koromig így is marad. Azt tehetek, amit akarok. Ám, akik a fizikai formát látják, azt mondják, Swami öregszik. A fiatalság és az öregség a fizikai testre vonatkozik, nem rám! Én mindig ugyanaz vagyok. Bármire képes vagyok. Mindazonáltal, ez a test a tiétek; tiértetek jött; úgy alakítjátok, ahogy tetszik. Ha azt gondoljátok, hogy Swami erős és egészséges, akkor az úgy is van. Nincs bennem gyengeség. Tagjaim (Anga) gyengének tűnhetnek, de Én nem a test vagyok, hanem az Atma Megtestesülése!
Bármerre jártok, imádjátok Istent Atmaswarupaként, a Lélek Megtestesítőjeként! Ne azonosítsátok Őt a formával! Adjátok fel a testtudatot, és fejlesszétek a Lélek- tudatosságot! Csak akkor fogjátok felfedezni az Atma megtestesülését, ha spirituális életet éltek. Ha a testemmel azonosítotok, még két lépést sem leszek képes megtenni! Ne foglalkozzatok a formával! Fogadjátok el, hogy a Lélek Megtestesítője vagyok! Akkor a szemetekben mindig egészséges leszek. Életetekként ismerjétek fel az Atmát! Mindannyiótok Isteni Erővel áldott meg, de rosszul használjátok. A fiatalságotok a saját kezetekben rejlik; az életetek a saját kezetekben van! Ti nem a test vagytok; ti az élet alapelve vagytok! A test feladata, hogy az Igazság keresésében eszközül szolgáljon számotokra. Mindenkiben ugyanaz az Atma van. Itt láthattok egy vízzel teli ezüstserleget. A serleg a víztároló alapja, az ezüst a serleg alapja, és az Isteniség az ezüst alapja. Az Isteniség nem anyagi természetű. Adjátok fel, az anyagi nézőpontot! Ismerjétek fel, hogy Swamitokat nem korlátozza a test; Ő Isteni Boldogsággal (Ananda) teli. Ha ezt a hitet fejlesztitek, nektek is Anandában lesz részetek. Híveim azért aggódtak, hogy vajon drága Swamijuk miért nem mondott egyetlen beszédet sem az elmúlt hét során, amikor oly sokan tartottak előadást? Természetesen, bármiről beszélek, az a Szeretet verbális kinyilatkoztatása, de ne feledjétek, hogy amikor közétek jövök, szavakba nem önthető az a Szeretet, Boldogság és Erő, amit Magamból kibocsátok. Valójában nincs szükségem ételre, sem italra. A Boldogság az étkem; bizonyosak lehettek ebben!
A bölcs Viswamitra Rámát és Lakshmanát hívta segítségül a Yajna – szent szertatás – bemutatásának védelmére. Amikor elérték a Sarayu folyó partját, így szólt hozzájuk: „Drágáim, a Yajna védelmére jöttök velem. Ehhez azonban étlen-szomjan kell maradnotok, és hosszú, szünet nélküli, kegyetlen csatát kell vívnotok a démonokkal. Tehát most megtanítok nektek két Mantrát, ami megszabadít titeket az éhségtől és álmosságtól, melyek Maya megtévesztő Erejének tudhatók be.” Dasaratha király a démonoktól való félelmében nem szívesen küldte fiait Viswamitra szolgálatába, de a bölcs megnyugtatta a királyt: „Ó király, ne tévesszen meg fiaid fizikai formájának látványa! Ők nem közönséges halandók; valóban Isteniek.” Ám, amikor a folyópartra értek, Viswamitrát is hatalmába kerítette Maya, és két Mantrát tanított a királyfiaknak, mintha átlagos halandók lettek volna. Azt mondta: „Ne azonosítsátok magatokat a testtel, ti az Atma – Lélek – Megtestesülései vagytok; ti Chaitanyaswarupa vagytok; Isteni erővel felruházottak. Tartsátok ezt mindig szem előtt! Megszabadultok az éhségtől és álmosságtól.” A Yajna megvédése után Ráma Mithilába ment a bölccsel. Tizenhat napig gyalogoltak szakadatlanul, Ráma mégis mindig jókedvű és boldog volt. Tulajdonképpen Ő Maga volt a Boldogság Megtestesülése. Fokról fokra, ilyen boldogságot fejlesszetek ki ti is! Ne korlátozzátok Istent fizikai formára! Én nem ez a test vagyok.
A test élelemből épül fel. A test a mocsok tárháza,
és betegségekre hajlamos; időről időre változik;
nem kelhet át a Samsara (születés és halál körforgása) óceánján.
Nem más, mint csontváz. Ó elme, ne hidd, hogy a test állandó!
Keressetek inkább menedéket az Isteni Lótusz Lábaknál!
(telugu vers)
Nagy hiba magatokat a testtel azonosítani! Adjátok fel a testtudatot és fejlesszétek az Atma-tudatosságot! Csakis ekkor érthetitek, és tapasztalhatjátok meg igaz Formátokat, az Atmát! Különben, még a legcsekélyebb fájdalom is – mint a hasfájás vagy fejfájás – aggodalommal tölt el benneteket. A fizikai betegségek olyanok, akár az átvonuló felhők. Amíg a testtudatosság csapdájában vagytok, hatással lesz rátok. Amint feladjátok a testhez való ragaszkodást, többé nem köt benneteket a test, sem annak korlátjai. Meditáció közben megfeledkeztek a testről. A meditáció a testhez való ragaszkodás (Dehabhimana) feladását, és az Atma (Lélek) Tudatosság kifejlesztését jelenti. Mindenki használja az „Én” kifejezést, amikor magáról beszél, ami nem más, mint az Atmikus Elv; tehát nem a testtel vagytok rokonságban. A test csupán eszköz; az „Én” az igazi személyazonosság. Bármennyi „Ént” összeadhattok, akkor is egyetlen „Én” marad. Ez az egységelv van jelen mindenkiben és mindenben. Ugyanaz bennetek és Bennem is; semmi különbség nincs. Ha nem adjátok fel a testi ragaszkodást, semmit sem ér elsajátított tudásotok! Értsétek meg, hogy ti nem a test vagytok! Ti az „Én” vagytok; sose feledjétek ezt az Igazságot! A fizikai forma változik.
Szeretet Megtestesülései!
A Navaratri ünnepség valódi jelentősége a testi ragaszkodás (Dehabhimana) feladása, és a Lélektudatosság (Atmabhimana) kifejlesztése. Magatok is meggyőződhettek arról, hogy milyen emelkedett állapotba kerültök, ha feladjátok a testi ragaszkodást. Lehettek fizikailag vagy mentálisan gyengék, de amikor kifejlesztitek a Lélektudatosságot, minden gyengeségetek egy szempillantás alatt elillan. Higgyétek szilárdan: „Én Isten vagyok”.
Bhagawan a „Hari Bhajan Bina Sukha Santhi Nahi…” kezdetű Bhajannal zárta beszédét.
(Forrás: http://www.srisathyasai.org.in/)
|